DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism 2014, 6(1):33-49 | DOI: 10.32725/det.2014.003
A gravitációs modellt széles körben használják a nemzetközi kereskedelmi kutatások során az elmúlt 40 évben a tekintélyes empirikus erőteljessége és magyarázó ereje miatt. Az 1960-as évekbeli bevezetése óta a gravitációs modellt a kereskedelempolitika vonatkozásainak értékelésére használják, továbbá különösen a közelmúltban, a szabadkereskedelmi egyezmények nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásainak elemzése céljából is igénybe veszik. A dolgozat célja, hogy ismertesse a gravitációs modellekről szóló korszerű empirikus irodalmakat, kiemelje a legjobb gyakorlatokat, és áttekintést az EU bővítés hatásairól a releváns gravitációs modell által.
A gazdaságok csatlakozásának legfontosabb oka a nemzetközi kereskedelem fellendítése. A regionális kereskedelmi mintákban bekövetkező drasztikus változások megkövetelik a közgazdászoktól, hogy újabb elméleti megfontolásokkal és empirikus megközelítéssel álljanak elő annak érdekében, hogy pontosan meghatározhassák a nemzetközi kereskedelmi folyamatok szerepét a regionális integrációban, illetve a bilaterális kereskedelmi kapcsolatok változását a résztvevő országok között.
Az immár 28 tagú Európai Unió az egységes piaccal és a monetáris unióval eljutott a gazdasági integráció legmagasabb fokáig. Ez a folyamat nemcsak Európában, de világszinten is egyedülálló, mert nem volt eddig még egy olyan integrációs együttműködés, amely ilyen messzire jutott volna. Az Unió szintjén közös politikák alakultak ki, amelyek köre az integráció mélyülésével fokozatosan bővült. Az integrációs folyamat logikájából következően az integráció egyik meghatározó politikája a közös kereskedelempolitika, amely az EU egységes külgazdasági viszonyulása a kívülálló országok felé. A tagállamok nem folytathatnak önállóan kereskedelempolitikai tárgyalásokat és nem köthetnek kereskedelmi megállapodásokat, szabályozott az egyes intézmények szerepe is.
Az alapító szerződésből a kívülálló országok tekintetében háromféle viszony kialakítása következik: a csatlakozás, a társulás és a kereskedelmi megállapodások megkötése.
A 10 közép- és kelet-európai országgal megkötött ún. Európai Megállapodások lényege az ipari szabadkereskedelem 10 éven belüli megteremtése volt, amelyet az EU tagországai előbb és szélesebb körben valósított meg, a társult országok pedig bizonyos időbeli késleltetéssel vezettek be, emellett a mezőgazdaságban bizonyos kedvezményeket adtak egymásnak a felek. A 2004-es és 2007-es kibővüléssel az Európai Megállapodással rendelkező valamennyi közép- és kelet-európai ország csatlakozott az EU-hoz.
A bővítés eredménye nem csupán kereskedelem-növekedés volt az EU12 és EU15 között, hanem az EU12 kereskedelmi szabályozásának megváltozása is a világ többi része felé is. Az EU-ba történt bekerülésük nyomán az új tagállamoknak is kötelezően alkalmazniuk kellett a közös EU vámtarifarendszert, beleértve a fejlődő országok preferenciális hozzáférését. A legtöbb esetben ez a kereskedelmi szabályok liberalizálását jelentette (Avery és Cameron, 1998, valamint Buch és Piazolo, 2001). Ennek a kereskedelmi nyitásnak az eredményeként mindenképpen a kereskedelem erősödését várták annak költségei csökkenésével (Bchir és munkatársai, 2003), bár új kelet-európai tagok nem élvezik még magas szintű intézményi infrasturktúrát és némi időbe telik, amíg beilleszkednek a kereskedelmi integrációba és felzárkóznak.
The gravity model has been extensively used in international trade research for the last 40 years because of its considerable empirical robustness and explanatory power. Since their introduction in the 1960's, gravity models have been used for assessing trade policy implications and, particularly recently, for analyzing the effects of Free Trade Agreements on international trade. The objective of this dissertation is to review the recent empirical literature on gravity models, highlight best practices and provide an overview of EU integration effects on international trade as reported by relevant gravity model-based studies over the past decade. Examining the trade prospects for the new European Union (EU) member states is an important issue in the context of European eastward enlargement and greater economic integration with its immediate neighbours. I use a gravity equation for a panel data set of bilateral export flows from EU12, EU15 over the 2000-2010 period. The potential trade volumes are calculated from a gravity model.
Published: March 31, 2014 Show citation
ACS | AIP | APA | ASA | Harvard | Chicago | Chicago Notes | IEEE | ISO690 | MLA | NLM | Turabian | Vancouver |
This is an open access article distributed under the terms of the Creative Commons Attribution 4.0 International License (CC BY 4.0), which permits use, distribution, and reproduction in any medium, provided the original publication is properly cited. No use, distribution or reproduction is permitted which does not comply with these terms.