DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism 2023, 15(2):109-128 | DOI: 10.32725/det.2023.015

Border areas and educational attainment – Long-term analysis of Hungary for the period between 1960 and 2022

János Pénzesa, István Pappa, Norbert Apátia, János Péter Kissb
a Department of Social Geography and Regional Development Planning, University of Debrecen, Egyetem tér 1., 4032 Debrecen, Hungary
b ELTE Eötvös Loránd University, Budapest, Department of Regional Science, Pázmány Péter sétány 1/C.,1117 Budapest, Hungary

The educational indicators are an important basis for spatial researches focusing on regional development. Border areas provide special conditions for educational attainment, but the levels of aggregated results are worse in general. Different distance categories and given sections of Hungarian border areas are separated in order to detect the altering development paths of the complex educational attainment index (CEAI). This complex indicator combines the number of people with high school graduation and with diploma in the ratio of the 20 years or older population (with a weighting procedure included). Border areas are generally characterized by worse educational attainment values than the national average, but during the last more than six decades, significant convergence of data could be observed, in which the dominance of large towns is decisive. For this reason, suburbanization significantly impacts the spatial pattern of educational attainment in the border zones. Most parts of the settlements are below the national average, however general conditions are better in the case of the Austrian border section. However, the previously assumed continuous development of this border section has not been confirmed by our analysis.

Keywords: border areas, development paths, educational attainment, regional analysis, spatial structure

Published: December 31, 2023  Show citation

ACS AIP APA ASA Harvard Chicago Chicago Notes IEEE ISO690 MLA NLM Turabian Vancouver
Pénzes, J., Papp, I., Apáti, N., & Kiss, J.P. (2023). Border areas and educational attainment – Long-term analysis of Hungary for the period between 1960 and 2022. DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism, 15(2), 109-128. doi: 10.32725/det.2023.015
Share...
Download citation
  • BibTeX (.bib)
  • Bookends (.ris)
  • EasyBib (.ris)
  • EndNote (.enw)
  • EndNote 8 (.xml)
  • ISI WoS (.isi)
  • Medlars (.medlars)
  • Mendeley (.ris)
  • MODS (.xml)
  • Papers (.ris)
  • RefWorks (.txt)
  • RefManager (.ris)
  • RIS (.ris)
  • MS Word (.xml)
  • Zotero (.ris)
    • Open full article

    References

    1. Apáti, N., & Pénzes, J. (2023). A középfokú oktatási ingázás vizsgálata Magyarországon a 2010-es években. Educatio, 32(2), 207-227. DOI: 10.1556/2063.32.2023.2.3 Go to original source...
    2. Avdić, A., Avdić, B., & Zupanc, I. (2022). Socio-demographic analysis of border regions of Bosnia and Herzegovina. Acta Geographica Slovenica, 62(3), 7-19. 10.3986/AGS.10859 Go to original source...
    3. Bajmócy, P. (2014). A szuburbanizáció két évtizede Magyarországon. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 11(2), 6-17.
    4. Balizs, D., & Bajmócy, P. (2018). Szuburbanizáció a határon át: társadalmi, etnikai és arculati változások Rajkán. Tér és Társadalom, 32(3), 54-75. DOI: 10.17649/TET.32.3.3046 Go to original source...
    5. Benczi, M., & Ocskay, G. (2021). The evolution of cross-border cooperation in Hungary. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 18(2), 54-67. DOI: 10.32976/stratfuz.2021.35 Go to original source...
    6. Berkes, J. (2020). The economic structure and performance of the catchment area of the Hungarian regional centers. Deturope, 12(3), 58-81. DOI: 10.32725/det.2020.022 Go to original source...
    7. Berkes, J. (2021). Highly qualified social strata in urban areas of Hungarian regional centres from 1980 to 2011. Regional Statistics, 11(4), 126-149. DOI: 10.15196/RS110406 Go to original source...
    8. Bodnár, G., Kovács, P., Egri, Z. (2022). Elements of Endogenous Development in the Regions of Visegrad Countries. Deturope, 14(1), 29-49. DOI: 10.32725/det.2022.002 Go to original source...
    9. Czaller, L. (2016). Increasing social returns to human capital: evidence from Hungarian regions. Regional Studies, 51(3), 467-477. DOI: 10.1080/00343404.2015.1112898 Go to original source...
    10. Czimre, K. (2006). Cross-Border Co-operation - Theory and Practice, Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.
    11. Durand, F., & Decoville, A. (2019). A multidimensional measurement of the integration between European border regions. Journal of European Integration, 42(1), 1-16. DOI: 10.1080/07036337.2019.1657857 Go to original source...
    12. Dusek, T. (2004). A területi elemzések alapjai. Budapest: ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, MTA ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport.
    13. Egri, Z. (2023). Local Dimensions of Regional Income Inequalities in the 2010s - Geographical Proximity Based Experiences from Hungary. Deturope, 15(1), 95-124. Go to original source...
    14. Erkut, G., & Özgen, C. (2003). The Economic and Spatial Peripherality of Border Regions in South-eastern Europe. In The 43rd European Congress of the Regional Science Association, 27-30 August, Jyväskylä, Finland [conference proceeding]. Retrieved from https://www.econstor.eu/bitstream/10419/116063/1/ERSA2003_254.pdf (accessed: 15 November 2023).
    15. Farkas, M. B. (2012). A korrigált humán fejlettségi mutató kistérségek közötti differenciáltsága Magyarországon. Területi Statisztika, 15(52)(3), 230-249.
    16. van Geenhuizen, M., van der Knaap, B., & Nijkamp, P. (1996). Trans-border European networking: Shifts in Corporate Strategy? European Planning Studies, 4(6), 671-682. Go to original source...
    17. Gorzelak, G. (1996). The Regional Dimension of Transformation in Central Europe. Regional Policy and Development 10. RSA, London: Jessica Kingsley Publishers.
    18. Graetz, N., Friedman, J., Osgood-Zimmerman, A., Burstein, R., Biehl, M. H., Shields, C., … Hay, S. I. (2018). Mapping local variation in educational attainment across Africa. Nature, 555, 48-53. Go to original source...
    19. Hansen, N. (1977). Border Regions: a critique of spatial theory and a European case study. Annals of Regional Science, 11(1), 1-14. Go to original source...
    20. Harcsa, I. (2015). A területi fejlettség és egyenlőtlensé-gek lehetséges értelmezései - kritikai értékelés és kutatási eredmények I. Statisztikai Szemle, 93(5), 460-486.
    21. Hardi, T. (2010). Cities, regions and transborder mobility along and across the border. Pécs: Centre for Regional Studies of the Hungarian Academy of Sciences. (Discussion Papers, 82).
    22. Hoóz, I. (1992). A határmenti települések elnéptelenedése. Statisztikai Szemle, 70(12), 1005-1018.
    23. Horváth, V. (2020). A határon átnyúló tanulmányi célú ingázás mint az intergenerációs társadalmi mobilitás eszköze. Tér és Társadalom, 34(3), 46-67. DOI: 10.17649/TET.34.3.3257 Go to original source...
    24. van Houtum, H. (2000). An overview of European Geographical Research on Borders and Border Regions. Journal of Borderlands Studies, 15(1), 57-85. Go to original source...
    25. Houtum, van H., & Eker M. (2015). Border Scapes: redesigning the borderland. Territorio, 72, 101-107. Go to original source...
    26. Hurbánek, P. (2009). Theoretical and methodological remarks on peripherality research: periphery-border relationship and periphery-settlement relationship. In Wilk, W. (Ed.), Global Changes: Their Regional and Local Aspects (pp. 115-122), Warsaw: University of Warsaw, Faculty of Geography and Regional Studies.
    27. Husz, I. (2001). Az emberi fejlődés indexe. Szociológiai Szemle, 11(2), 72-83.
    28. Kiss, J. P. (2000). Illúziók nélkül. A határátkelőhelyek szerepe a határ menti kapcsolatok alakulásában az ukrán, a román és a szerb határszakaszokon az 1990-es években. Tér és Társadalom, 14(1), 179-192. Go to original source...
    29. Kiss, J. P., Tagai, G., & Telbisz, E. (2008). A szürkeállomány területi különbségei - katedrán innen és túl. Területi Statisztika, 48(3), 315-334.
    30. Kovács, C. (2006). Az országhatármentiség értelmezésének földrajzi problémái. Szeged: Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Földtudományok Doktori Iskola.
    31. Kovács, K., & Koós, B. (2018). A település-állomány jólléti pozíciójának mintázatai és azok változása 1990-2016. Észak-magyarországi stratégiai füzetek, 15(3), 13-30.
    32. Kovács, Z. (1990). A határ menti területek központhálózatának átalakulása az első világháború utántól napjainkig. Földrajzi Közlemények, 114(38)(1-2), 3-16.
    33. Krueger, A., & Lindahl, M. (2001). Education for growth: why and for whom? Journal of Economic Literature, 39(4), 1101-1036. Go to original source...
    34. Kussaiynov, T. A., Mussina, G. S., Bulkhairova, Z. S., & Saimagambetova, G. A. (2020). Impact of expenses on human capital on the economic growth of the country: case study of the Republic of Kazakhstan. Deturope, 12(2), 56-70. DOI: 10.32725/det.2020.012 Go to original source...
    35. Lipták, K. (2017). Települési humán potenciál vizsgálata Magyarországon. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 14(2), 55-65.
    36. Morachevskaya, K., Karpenko, M., & Sebentsov, A. (2022). Border divergence or convergence in the context of integration: A case study of the Russian-Belarusian and Russian-Kazakhstan borderlands. Hungarian Geographical Bulletin, 71(1), 39-53. DOI: 10.15201/hungeoobull.71.1.3 Go to original source...
    37. Nagy, G., & Koós, B. (2014). First results in modelling objective well-being in Hungary at lower territorial level. Regional Statistics, 4(2), 71-86. Go to original source...
    38. Nemes Nagy, J. (1996). Centrumok és perifériák a piacgazdasági átmenetben, Földrajzi Közlemények, 120(44)(1), 31-48.
    39. Németh, Á., & Dövényi, Z. (2018). "Kiművelt emberfők" a térben - A diplomások területi eloszlása valóban a kiegyenlítődés irányába mutat? Területi Statisztika, 58(2), 129-150. DOI: 10.15196/TS580201 Go to original source...
    40. Papp, I. (2019). A határ menti területek lehatárolása térinformatikai módszerekkel. In Molnár, V. É. (Ed.), Az elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában X. (pp. 239-246). Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.
    41. Pásztor, S. (2013). A tér és a közgazdaság-tudomány kapcsolatának korlátai a határ menti területek kutatásában. Competitio, 11(1), 98-116. DOI: 10.21845/comp/2012/1/7 Go to original source...
    42. Pásztor, S. (2014). Special Border Development Issues in Central and Eastern Europe. In Kaczmarska, E., & Raźniak, P. (Eds.) Społeczno-ekonomiczne i przestrzenne przemiany struktur regionalnych (pp. 101-115). Kraków: Krakowska Akademia im Andrzeja Frycza Modrzewskiego.
    43. Pénzes, J. (2015). A kedvezményezett térségek lehatárolásának aktuális kérdései. Területi Statisztika, 55(3), 206-232.
    44. Pénzes, J., & Demeter, G. (2021). Peripheral areas and their distinctive characteristics: The case of Hungary. Moravian Geographical Reports, 29(3), 217-230. DOI: 10.2478/mgr-2021-0016 Go to original source...
    45. Pénzes, J., Kiss, J. P., Deák, A., & Apáti, N. (2018). Térségi sokszínűség és stabilitás: az iskolázottság települési szintű egyenlőtlenségeinek változása Magyarországon 1990-2011 között. Területi Statisztika, 58(6), 567-594. DOI: 10.15196/TS580602 Go to original source...
    46. Pénzes, J. & Papp, I. (2018). Települési fejlődési pályák Magyarország határ menti térségeiben. In Molnár, V. É. (Ed.), Az elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában IX. (pp. 285-293). Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.
    47. Petrakos, G., & Topaloglou, L. (2008). Economic Geography and European Integration: The Effects of on the EU External Border Regions. International Journal of Public Policy, 3(3), 146-162. DOI: 10.1504/IJPP.2008.019064 Go to original source...
    48. Ratti, R. (1993). Strategies to Overcome Barriers: From Theory to Practice. In Ratti, R., & Reichman, S. (Eds.), Theory and Practice of Transborder Cooperation (241-267). Basel: Helbing and Lichtenhahn.
    49. Rechnitzer, J. (1993). Szétszakadás vagy felzárkózás? (A térszerkezetet alakító innovációk). Győr: MTA RKK Észak-dunántúli Osztály.
    50. Rechnitzer, J. (2016). Elmozdulások és törésvonalak Kelet-Közép-Európa térszerkezetében. Tér és Társadalom, 30(4), 36-53. DOI: 10.17649/TET.30.4.2811 Go to original source...
    51. Rechnitzer, J., & Smahó, M. (2005). A humán erőforrások regionális sajátosságai az átmenetben. Budapest: MTA Közgazdaságtudományi Intézet (KTI).
    52. Reichman, S. (1993). Barriers and Strategic Planning: Spatial and Institutional Formulations. In Ratti, R., & Reichman, S. (Eds.), Theory and Practice of Transborder Cooperation (pp. 55-64). Basel: Helbing and Lichtenhahn.
    53. Sahlberg, P. (2006). Education reform for raising economic competitiveness. Journal of Educational Change, 7(4), 259-287. DOI: 10.1007/s10833-005-4884-6 Go to original source...
    54. Sánta, É., Szakálné Kanó, I., & Lengyel, I. (2015). Csökkennek az iskolázottság területi egyenlőtlenségei? A felsőfokú végzettségűek területi eloszlása a népszámlálások adatai alapján, 1990-2011. Területi Statisztika, 55(6), 541-555.
    55. Süli-Zakar, I. (1992). A study of state borders as factors blocking socio-economic progress in North-Eastern Hungary. Földrajzi Értesítő, International Edition, 66(40), 53-64.
    56. Szabó, P., & Farkas M. B. (2014). Kelet-Közép-Európa térszerkezeti képe. Tér és Társadalom, 28(2), 67-86. DOI: 10.17649/TET.28.2.2612 Go to original source...
    57. Szakálné Kanó, I., Kazemi-Sánta, É., & Lengyel, I. (2017). Territorial distribution of highly educated individuals in Hungary after 1990. Regional Statistics, 7(2), 171-189. DOI: 10.15196/RS070209 Go to original source...
    58. Szilágyi, Z. (2018). Az életminőség területi különbségeinek változása a 20. század első harmadában Magyarországon. Történeti térinformatikai tanulmányok, 8, 1-59.
    59. Szilágyi, Z. (2019). Regional Differences in Development and Quality of Life in Hungary During the First Third of the Twentieth Century. The Hungarian Historical Review. New Series of Acta Historica Academiae Scientiarum Hungaricae, 8(1), 121-152.
    60. Tagai, G., Pénzes, J., & Molnár, E. (2008). Methods of the analysis of integration effect on border areas - the case of Hungary. Eurolimes, 6(2), 150-159.
    61. Teperics K. (2013). Debrecen határokon átnyúló oktatási vonzáskörzete. In Szilágyi, F., & Zakota, Z. (Eds.), Partium: Társadalom- és térszerkezet (pp. 103-133). Nagyvárad: Dokumentum Kiadó.
    62. Vaishar, A., Zapletalová, J., Dvořák. P (2020). Transition to the post-productive countryside as a function of a distance from the big city. Case North-East fringe of Brno, Moravia. Deturope, 12(2), 4-17. DOI: 10.32725/det.2020.009 Go to original source...
    63. Váradi, M. M. (2020). Az (im)mobilitás dinamikái vidéki terekben - szakirodalmi kitekintés empirikus kiegészítésekkel. Tér és Társadalom, 34(3), 114-141. DOI: 10.17649/TET.34.3.3285 Go to original source...
    64. van der Velde, M., & Wever, E. (2005). Border and labour market. Jurnalul Economic, 8(16), 139-151.
    65. Wróblewski, Ł. (2020). Rethinking cross-border integration. A step to further discussion. Border and Regional Studies, 8(3), 111-135. DOI: 10.25167/brs2129 Go to original source...

    This is an open access article distributed under the terms of the Creative Commons Attribution 4.0 International License (CC BY 4.0), which permits use, distribution, and reproduction in any medium, provided the original publication is properly cited. No use, distribution or reproduction is permitted which does not comply with these terms.


    Return to the content