DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism 2024, 16(1):95-112 | DOI: 10.32725/det.2024.005

Opinion of Lake Balaton Residents on Local Tourism – Changes after the Pandemic

Andrea Szőllős-Tótha, Zoltán Bujdosób, Tünde Csapóné Riskóc
a PhD Student, University of Debrecen, Faculty of Economics, Institute of Economics and World Economy
b Professor, Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, Institute of Rural Development and Sustainable Economy, Department of Sustainable Tourism
c Associate Professor, University of Debrecen, Faculty of Economics and Business, Institute of Economics and World Economy, Non-independent Department of World Economy and International Business

The unexpected outbreak of the coronavirus in 2020 caused extreme damage in tourism, but after the release of the restrictions, Lake Balaton has once again become the focus of attention, especially for domestic tourism. According to a questionnaire survey of local people, they perceived a change in the level of tourist arrivals since the COVID-19, with a significant percentage either just tolerating the presence of tourists in the area or being particularly disturbed by visitors. Typically, the respondents who are the most dissatisfied with the number of tourists are those who have lived at Lake Balaton in their entire lives. According to the feedback from respondents on their perception of the positive and negative effects of tourism, the disadvantages were somewhat more strongly experienced than the advantages.

Keywords: Lake Balaton, attitude survey, coronavirus, coastal tourism, lake tourism

Received: December 6, 2023; Revised: May 29, 2024; Accepted: August 22, 2024; Published: August 23, 2024  Show citation

ACS AIP APA ASA Harvard Chicago Chicago Notes IEEE ISO690 MLA NLM Turabian Vancouver
Szőllős-Tóth, A., Bujdosó, Z., & Csapóné Riskó, T. (2024). Opinion of Lake Balaton Residents on Local Tourism – Changes after the Pandemic. DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism, 16(1), 95-112. doi: 10.32725/det.2024.005
Share...
Download citation
  • BibTeX (.bib)
  • Bookends (.ris)
  • EasyBib (.ris)
  • EndNote (.enw)
  • EndNote 8 (.xml)
  • ISI WoS (.isi)
  • Medlars (.medlars)
  • Mendeley (.ris)
  • MODS (.xml)
  • Papers (.ris)
  • RefWorks (.txt)
  • RefManager (.ris)
  • RIS (.ris)
  • MS Word (.xml)
  • Zotero (.ris)
    • Open full article

    References

    1. Cooper, C. (2006). Lakes as tourism destination resources. In C. M. Hall & T. Härkönen (Eds.), Lake Tourism: An Integrated Approach to Lacustrine Tourism Systems (pp. 27-42). Go to original source...
    2. Cotton, D. R. E., Warren, M. F., Maiboroda, O., & Bailey, I. (2007). Sustainable development, higher education and pedagogy: A study of lecturers' beliefs and attitudes. Environmental Education Research, 13(5), 579-597. https://doi.org/10.1080/13504620701659061 Go to original source...
    3. Csapó, J., & Darabos, F. (2011). Vízi közlekedés. In L. Veres (Ed.), Turizmus és közlekedés (pp. xx-xx). Pécsi Tudományegyetem, Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ.
    4. Dey-Chowdhury, S., Khaliq, M., Okoye, G., & Abrahams, L. (2022). Effects of the coronavirus (COVID-19) pandemic on "high-contact" industries. Office for National Statistics. United Kingdom.
    5. Dudás, G., Nagy, G., & Boros, L. (2019). Az Airbnb szerepe a Balatoni Turisztikai Régióban. Turizmus Bulletin, 19(2), 4-14. Go to original source...
    6. Erhabor, N. I., & Don, J. U. (2016). Impact of environmental education on the knowledge and attitude of students towards the environment. International Journal of Environmental and Science Education, 11(12), 5367-5375. https://doi.org/10.25073/0866-773X/68 Go to original source...
    7. Field, A. (2009). Discovering Statistics Using SPSS (3rd ed.). Sage Publications Ltd.
    8. Győri, F., & Horváth, A. (2018). Támpontok a vízi turizmus fejlesztéséhez a Tisza délalföldi szakaszán és mellékfolyóin. In T. Szabó, M. Bánhidi, & G. Szőts (Eds.), A sportturizmus gazdasági és társadalmi kérdései Magyarországon (pp. 213-238). Magyar Sporttudományi Társaság.
    9. Haryanto, T. (2020). COVID-19 pandemic and international tourism demand. Journal of Developing Economies, 5(1), 1-5. https://doi.org/10.20473/jde.v5i1.19767 Go to original source...
    10. Hoque, A., Shikha, F. A., Hasanat, M. W., Arif, I., & Hamid, A. B. A. (2020). The effect of coronavirus (COVID-19) in the tourism industry in China. Asian Journal of Multidisciplinary Studies, 3(1), 52-58.
    11. Hojcska, A. E., & Szabó, Z. (2011). Investigating natural treatment factors and inequalities of medicinal water institutions in the aspect of tourism in Hungary. GeoJournal of Tourism and Geosites, 36(2spl), 555-562. Go to original source...
    12. Juray, T. (2008). A város mint turisztikai tér, Szeged példáján [Doctoral dissertation, University of Szeged].
    13. Keller, K., Kaszás, N., & Kovács, L. (2022). Turisztikai szolgáltatók válságra való felkészültsége a Covid-19 tekintetében. Turizmus Bulletin, 22(4), 26-35. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2022v22n4.3 Go to original source...
    14. Központi Statisztikai Hivatal. (2020). Hol töltötték a legtöbb éjszakát a vendégek? https://www.ksh.hu/interaktiv/kersza/szallashelyek.html
    15. Központi Statisztikai Hivatal. (2022a). 27.9.1.5. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi és belföld vendégéjszakák turisztikai régiónként havonta, évkezdettől kumulált. https://www.ksh.hu/stadat_files/tur/hu/tur0057.html
    16. Központi Statisztikai Hivatal. (2022b). 27.1.2.2. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma megye és régió szerint. https://www.ksh.hu/stadat_files/tur/hu/tur0034.html
    17. Központi Statisztikai Hivatal. (2022c). 27.1.2.6. A fürdők főbb jellemzői, forgalma és a fürdők által nyújtott szolgáltatások megye és régió szerint. https://www.ksh.hu/stadat_files/tur/hu/tur0038.html
    18. Központi Statisztikai Hivatal. (2023). 27.8.1.12. Tourist arrivals and tourism nights at commercial accommodation establishments by tourism regions. https://www.ksh.hu/stadat_files/tur/en/tur0082.html
    19. Kubíčková, H., & Holešinská, A. (2021). Strategies of tourism service providers to cope with the COVID-19 pandemic. Deturope, 13(3), 118-129. https://doi.org/10.32725/det.2021.022 Go to original source...
    20. Lőrincz, K., Lang, L. A., & Banász, Zs. (2019). A Balaton térség imázsa a helyi lakosság szemszögéből - A fiatal népesség véleménye. Modern Geográfia, 2019(IV), 1-14.
    21. Mandić, A. (2023). Protected area management effectiveness and COVID-19: The case of Plitvice Lakes National Park, Croatia. Journal of Outdoor Recreation and Tourism, 41, 100397. https://doi.org/10.1016/j.jort.2021.100397 Go to original source...
    22. Magyar Turisztikai Ügynökség. (2023a). Térségi marketingeszközök a szakma szolgálatában. https://mtu.gov.hu/cikkek/tersegi-marketingeszkozok-a-szakma-szolgalataban-1917/
    23. Magyar Turisztikai Ügynökség. (2023b). Kormányrendeletben nevesített turisztikai térségek. https://mtu.gov.hu/dokumentumok/TERKEP-ARANY-JO-1008.pdf
    24. Nábrádi, Zs., Szakály, Z., & Kovács, S. (2017). A húsfogyasztási szokások összefüggése az evési attitűdökkel a fiatal felnőtt korosztályban. Marketing & Menedzsment, 51(EMOK klsz), 75-84.
    25. Pókó, N. (2019). Vízparti turizmus a Duna folyó mentén Magyarországon-egy kérdőíves felmérés alapján. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 4(2). https://doi.org/10.33538/TVT.190402.6 Go to original source...
    26. Puczkó, L. (1999). Turizmus és környezet. Turizmus vagy környezet? [Doctoral dissertation, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola].
    27. Rátz, T. (1999). A turizmus társadalmi-kulturális hatásai [Ph.D. dissertation, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem].
    28. Repnik, S., & Mekinc, J. (2015). Measuring the perception of travel security: Comparative analysis of students in two different fields: Tourism and security. Turizam, 19(1), 22-33. https://doi.org/10.5937/Turizam1501022R Go to original source...
    29. Somogyi, B. (2018). A kerékpáros turizmus lehetőségei Magyarországon a vasúti kerékpárszállítás adottságainak függvényében. Turizmus Bulletin, 18(3), 32-37. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2018v18n3.4 Go to original source...
    30. Szalók, C., Holczerné Szentirmai, Á., Probáld, Á., Kovácsné Székely, I., & Kővári, I. (2017). A Balaton régió települései turisztikai fejlettségének vizsgálata a turisztikai komplex mutató (TKM) segítségével. Prosperitas, 4(2), 81-110.
    31. Szondi, R. (2018). Karriertervezés és kompetenciák vizsgálata egyetemisták körében. Metszetek - Társadalomtudományi folyóirat, 7(4), 34-45. https://doi.org/10.18392/metsz/2018/4/3 Go to original source...
    32. Szőllős-Tóth, A., & Vargáné Csobán, K. (2021). A turizmus hatásainak megítélése Hajdúszoboszló lakosságának körében. Gazdálkodás, 65(5), 430-447. https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.65.5.t.pp_430-447 Go to original source...
    33. Szőllős-Tóth, A. (2022). A leglátogatottabb európai országok tengerpartjainak érintettsége a túlzott mértékű turizmussal. Metszetek - Társadalomtudományi folyóirat, 11(1), 98-122. https://doi.org/10.18392/metsz/2022/1/6 Go to original source...
    34. UNWTO. (2022). International tourism and COVID-19. Retrieved February 28, 2023, from https://www.unwto.org/tourism-data/international-tourism-and-covid-19
    35. Vargáné Csobán, K. (2007). Lakossági attitűdvizsgálatok a turizmusfejlesztésről. Agrártudományi Közlemények, 2007(26), Különszám

    This is an open access article distributed under the terms of the Creative Commons Attribution 4.0 International License (CC BY 4.0), which permits use, distribution, and reproduction in any medium, provided the original publication is properly cited. No use, distribution or reproduction is permitted which does not comply with these terms.


    Return to the content