DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism 2024, 16(3):9-35 | DOI: 10.32725/det.2024.009

Pécs and the Balkans - higher education functions

Norbert Papa,, Marianna Ácsb
a Professor, University of Pécs, Faculty of Sciences, Institute of Geography and Earth Sciences, 7634 Pécs, Ifjúság útja 6. University of Pécs, Szentágothai Research Centre, Historical and Political Geograpahy Research Centrum, 7634 Pécs, Ifjúság útja 20.
b University of Pécs, Faculty of Humanities, Institute of Education, 7634 Pécs, Ifjúság útja 6.


Pécs is a Hungarian city in the country's south, close to the Croatian border. To define it as the gateway to the Balkans is an overstatement, but it has some potential. As a school town, it has the role of an intellectual gateway. In the Middle Ages, the (bishop's) city developed as a spiritual and intellectual bastion of Christianity on the southeastern periphery of the West. For centuries, the Church's missionary activity in Bosnia and Bulgaria gave a role to the Franciscan and Dominican monks who ran monasteries and schools in the city.
After the Ottoman-Turkish conquest, Pécs retained its multicultural and multiconfessional denominational school town character. In addition to the school system, which taught Muslim Sufism, there was also a Christian school. The dominant narrative of the intellectual centre was the expansion of Ottoman/Muslim rule in Central Europe.
Following the anti-Ottoman reconquest, it became a homogeneous Catholic fortress, which tended to develop unilateral relations only with the West. This also homogenised the school system (although Croatian language and culture were still studied through the Croatian school). As a result of 19th century industrialisation, civil transformation and imperial ambitions, as well as aspirations in the Balkans, its orientation gradually changed and partly turned southwards again.
For most of the 20th century, relations with the southern neighbour were characterised by hostile or distant relations. The social foundations of the southern Slavic relations system began to crumble as a result of emigration and assimilation, but the development of the school system was able to compensate for this to some extent. At the end of the 20th century, geopolitical changes reopened the possibility and the need for networking in the Balkans. The horizon is the same as it was at the beginning of the process in 1009: Slavonia, Bosnia and the Balkans beyond.

Keywords: Pécs, Balkans, school town, Christian, Muslim, madrasa, university

Published: February 3, 2025  Show citation

ACS AIP APA ASA Harvard Chicago Chicago Notes IEEE ISO690 MLA NLM Turabian Vancouver
Pap, N., & Ács, M. (2024). Pécs and the Balkans - higher education functions. DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism16(3), 9-35. doi: 10.32725/det.2024.009
Download citation

References

  1. Ács, M. (2022). A muszlim oktatás és neveltetés a hódoltság kori Oszmán Birodalomban, Pécshez kötődő példákkal. Balkán Füzetek, Különszám III., 115-126.
  2. Ács, M. (2017). Hagyomány és megújulás: protestáns iskolaügy Pécsett (16. századtól a 20. század végéig). In Sárkányné Lengyel, M. (Ed.), Hagyomány és megújulás (pp. 47-62). Pécs: Leöwey Klára Gimnázium. Iskolatörténeti konferencia.
  3. Ágoston, G., & Masters, B. (2008). Encyclopedia of the Ottoman empire. Facts On File Publisher, New York. https://psi424.cankaya.edu.tr/uploads/files/Agoston%20and%20 Masters,%20Enc %20Ott%20Empire.PDF. pp. 198-200; 209-210; 333-335.
  4. Békefi, R. (1909). A pécsi egyetem. Székfoglaló. (Olvastatott a M Tud. Akadémia II. osztályának 1909. évi február 8-iki ülésén). Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
  5. Boda, M. (1999). Pécs középkori egyeteme a kutatások tükrében. Pécsi Szemle, 2, 1-2, 9-16.
  6. Boda, M. (1992-93). A középkori egyetem lokalizációjáról. Baranya, 1992-93/1-2, 5-34.
  7. Cholnoky, J. (1917). A Magyar-medence kapcsolata a Balkánnal. Turán, A Turáni Társaság folyóirata, 2(1), 76-85.
  8. Csizmadia, A. (1965). A pécsi egyetem a középkorban. Studia luridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata 40.
  9. Csizmadia, A. (1967a). A pécsi egyetem és a magyar jogi oktatás útja. Felsőoktatási Szemle, 16(9), 513-517.
  10. Csizmadia, A. (Ed.) (1967b). A Pécsi Egyetem történetéből. 1. kötet. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
  11. Egyed, I., & Rácz, S. (2020). The Role of Territorial Capital in Urban Renewal in a Non-Core Central European City. Deturope, 12(3), 108-132. doi: 10.32725/det.2020.024 Go to original source...
  12. Erdősi, F. (2006). A Balkán közlekedésének főbb földrajzi jellemzői. Balkán Füzetek, 3, 124.
  13. Fedeles, T. (2009). Studium Generale Quinqueecclesiense. In Fedeles T., Sarbak G., & Sümegi J. (Ed.), A Pécsi Egyházmegye története. I. A középkor századai (1009-1543) (pp. 557-572). Pécs. http:// publicatio.bibl.u-szeged.hu/3149/7/3149.pdf.
  14. Fedeles, T. (2017). Oktatási központ a Mecsek lábánál Az első magyar egyetem történetének súlypontjai. Per Aspera ad Astra. 4(1-2), 14- 39. https://doi.org/10.15170/PAAA.2017.04.01-02.02 Go to original source...
  15. Fedeles, T., Lengvári, I., Pólyák, P., & Schmelczer-Pohánka, É. (2017). A pécsi felsőoktatás évszázadai. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
  16. Filákovity, I. (1998). Az első pécsi horvát iskola. Pécsi Szemle, 1(1-2), 28-30.
  17. Fodor, F. (1917a). A Délvidék és a Balkán közlekedési kapcsolata. A Temesvári Balkán Iroda Kiadványai, No. 1., Temesvár: Hunyadi nyomda.
  18. Fodor, F. (1917b). Temesvár és Szeged földrajzi helyzete és balkáni hivatása. A Temesvári Balkán Iroda Kiadványai, No. 4. Temesvár: Hunyadi nyomda.
  19. Fodor, P. (1999). Egy pécsi származású török történetíró. In Szakály F., & Vonyó, J. (Ed.), Pécs a törökkorban (pp. 107-131). (Tanulmányok Pécs történetéből, 7.) Pécs: Pécs Története Alapítvány.
  20. Fodor, P., & Pap, N. (2016). Szulejmán szultán szigetvári sírkápolnája nyomában. Magyar Tudomány, 177(9), 1057-1066.
  21. Fodor, P., & Pap, N. (2018). In search of the tomb of Sultan Süleyman in Szigetvár. Acta Orientalia Academiae Scientiarium Hungaricae, 71, 179-195. https://doi.org/10.1556/062.2018.71.2.4 Go to original source...
  22. Font, M. (2016). A magyar felsőoktatás születése: 650 éve alapították a pécsi egyetemet. Jogtörténeti Szemle, 2, 1-10. https:// majt.elte.hu/media/6f/eb/7ddc3ae1aa529407c642fad4ac26857bec388aa266fbb0c56d066f4bb4cc/MAJT-Jogtorteneti-Szemle-201602.pdf.
  23. Frankovć, D. (2011). Makari-donatori Ilirske (Hrvatske) škole u Pečuhu. Cris, god. 13(1), 42 - 45. https://hrcak.srce.hr/file/118618.
  24. Gabriel, A. L. (1969). The Mediaeval Universities of Pécs and Pozsony. Frankfurt Am Main: Josef Knecht.
  25. Gál, A. (2001). Armis Et Litteris - A M. Kir. Honvéd Zrínyi Miklós Honvéd Hadapródiskola történetéből. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/2vhSzakkonyv-magyarok-a-ii-vilaghaboruban-2/armis-et-litteris-a-pecsi-m-kir-zrinyi-miklos-honved-gyalogsagi-hadaprodiskola-tortenetebol-18981944-B58A/a-pecsi-magyar-kiralyi-honved-hadaprodiskola-B635/
  26. Gerő, G., Fejérdy T., Kühlenthal, M., & G. Sándor, M. (1999). Die Bischofsburg zu Pécs: Archäologie und Bauforschung (Pécs Püspökvár: régészet és épületkutatás). Projekt jelentés. Akaprint, Budapest: Akaprint, 151 p. ICOMOS Hefte des Deutschen Nationalkomitees, 22.
  27. Glatz, F. (2007). A Balkán és Magyarország. Váltás a külpolitikai gondolkodásban, 2004-2006. (Előszó helyett). In Glatz, F. (Ed.), A Balkán és Magyarország. Váltás a külpolitikai gondolkodásban? Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián. I. Rendszerváltozás: piacgazdaság, társadalom, politika (pp. 7-16). Budapest: MTA Társadalomkutató Központ-Európa Intézet.
  28. G. Sándor, M. (2010). Pécs-Fünfkirchen. Az első magyar egyetem (1367) ásatása és épületkutatása. Pécsi Szemle, 13(3), 13-25.
  29. Gonda, T., & Kaposi, Z. (2022). Innovative tourism development in a Hungarian regional centre in the 1930s. Journal of Tourism History, 2022, 14(2), 202-214. https://doi.org/10.1080/1755182X.2022.2117858 Go to original source...
  30. Györffy, G. (1963). Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. Budapest: Akadémiai Kiadó.
  31. Györffy, G. (1977). István király és műve. Budapest: Gondolat.
  32. Hajdú, Z. (2003). Az intézményes Balkán-kutatás kialakulásának és fejlődésének problémái Magyarországon 1948-ig, különös tekintettel a földrajzi kutatásokra. Balkán Füzetek, 1. Pécs: PTE Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Közponja.
  33. Hajdú, Z. (2009). Pécs: kapu, vagy vakablak a Balkánra? Balkán Füzetek,7(2), 195-203. Pécs: PTE Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Közponja.
  34. Hajdú, Z., & Horeczki, R. (2023). Pécs és Baranya megye fejlődése a történetileg változó földrajzi periférián. Tér és Társadalom, 37(3), 10-31. Go to original source...
  35. Hajdú, Z., & Rácz, S. (2024). Does István Bibó's Concept of the "Misery of Small States" Carry a Message for the Western Balkans Today? Balkanistic Forum, 33(2), 102-119. http://doi.org/10.37708/bf.swu.v33i2.8 Go to original source...
  36. Illés, I. (2003). Közép- és Délkelet-Európa az ezredfordulón. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó.
  37. Istvánffy, M. (2009). Magyarok dolgairól írt históriája. Balassi Kiadó, Budapest, 496.
  38. Kaposi, Z. (2006). Pécs gazdasági fejlődése 1867-2000. Pécs: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara.
  39. Karácson, I. (1904). Evlia cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
  40. Karic, D. (2020). A birodalom szolgálatában: Ali Dede élete és munkássága. In Pap, N. (Ed.), Turbék. Szulejmán szultán zarándokvárosa (pp. 149-166). Szigetvár könyvek 2. Budapest-Pécs: BTK-PTE.
  41. Kéri, K. (1999). Medreszék a középkori iszlám világban. Iskolakultúra, 9(12), 29-39. Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár. https://terebess.hu/keletkultinfo/medreszek.html. Go to original source...
  42. Kitanics, M. (2013). A Magyarországra irányuló horvát migráció a 16-18. században. PhD doktori disszertáció, Pécs, 182 p.
  43. Klaniczay, T. (1974). Megoldott és megoldatlan kérdések az első magyar egyetem körül. https:// real.mtak.hu/180724/1/cut_ItK_1974_3-20.pdf.
  44. Koller, J. (1784). Historia episcopatus Quinqueeclesiarum. 7 tomi. (4-r.) Posonii, 1782-1812. Sumptibus Joan. Mich. Landerer; Pesthini, typ. Math. Trattner. pp. 69-138.
  45. Kristó, G. (1985). A fekete magyarok és a pécsi püspökség alapítása. Acta Universitatis Szegediensis: acta historica, 82, 11-17.
  46. Kuráth, G., Szabó-Bálint, B., & Jarjabka, Á. (2021). Can a university's anniversary be used to strengthen employee engagement and improve the employer brand? Perspectives: Policy and Practice in Higher Education, 26(1), 11-18. https://doi.org/10.1080/13603108.2021.1955033 Go to original source...
  47. Lengvári, I. (2004). A város és az "árva leány" - Pécs és az Erzsébet Tudományegyetem. Egyetemváros - Trianonváros? Limes - Tudományos szemle, 17(4), 83-92.
  48. Lengyel, A. (1967). A Pécsi Királyi Akadémia története (1785-1802). In Csizmadia, A. (Ed), A Pécsi Egyetem történetéből (2/1) (pp. 261-282). Jubileumi Tanulmányok. 1. Kötet. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
  49. Méreg, M. (2022). Klebelsberg Kunó 1922-es pécsi látogatása. https://tgyoblog.lib.pte.hu/klebelsberg-1922-pecs/
  50. Molnár, A. (2005). A Katolikus Egyház intézményrendszere a hódolt Magyarországon. In Fedeles, T., & Varga, Sz. (Ed.), A pécsi egyházmegye a 17-18. században (pp. 7-18), Pécs: Pécsi Hittudományi Főiskola, Egyháztörténeti Intézet.
  51. Nagy, I. (2010). Szepesy Ignác és a reformkori pécsi irodalmi műveltség. Öttorony XV. Pécsi Szemle, 13(3), 26-45.
  52. Pap, N., Gonda T., & Raffay Z. (2013). Pécs, a possible gateway city. Forum Geographic, 12(29), 178-186. https://forumgeografic.ro/wp-content/uploads/2013/2/Pap.pdf Go to original source...
  53. Pap, N. (Ed.) (2020).Turbék. Szulejmán szultán zarándokvárosa. Szigetvár könyvek 2. Budapest-Pécs: BTK-PTE.
  54. Petrovich, E. (1971, 1972). A középkori pécsi egyetem épülete és címere. In Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 16. (pp. 153-166). Pécs: Janus Pannonius Múzeum.
  55. Petrovics, I. (2005). A középkori pécsi egyetem és alapítója. Aetas, 20(4), 29-40.
  56. Póla, P., Pálné Kovács, I., & Gibárti, S. (2023), Pécs, egy periféria fővárosa. Tér és Társadalom, 37(3), 148-175. doi: 10.17649/TET.37.3.3493 Go to original source...
  57. Polyák, P. (Ed.) (2023), Reprezentáció és nyilvánosság az Erzsébet Tudományegyetemen. Per Aspera ad Astra, 10(1-2). Go to original source...
  58. Polyák, P. (2016). "A hallgatóknak meg kell lenni". A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltár.
  59. Popély, G. (2000). Az Erzsébet Tudományegyetem végnapjai az impériumváltás után. Irodalmi Szemle, 43(1-2), 74-87.
  60. PTE Stratégia, 2023-2030. Retrieved from: https://pte.hu/hu/egyetemunk/strategia.
  61. Rácz, S., & Egyed, I. (2023). From the "West of the East" to the "East of the West": The post-socialist economic and structural transition of Central and South-Eastern Europe. Deturope, 15(2), 9-27. doi: 10.32725/det.2023.010 Go to original source...
  62. Rajczi, P. (1998). A pécsi püspöki jogiakadémia története. Pécsi Szemle, 1(3-4), 33-39.
  63. Ravasz, J. (1992). A volt pozsonyi egyetem elhelyezése Pécsett. Honismeret, 20(3), 82-87.
  64. Rollo-Koster, J. (2015). Avignon and Its Papacy, 1309-1417: Popes, Institutions, and Society. New York-London: Rowman & Littlefield Publishers. Go to original source...
  65. Sándor, M. (1998). A középkori pécsi egyetem helye és épülete. Pécsi Szemle, 1(3-4), 11-15.
  66. Schneider, I. (2009). Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter révén került Trianon után Pozsonyból Pécsre az Erzsébet Tudományegyetem. Pécsi Szemle, 12(3), 86-95.
  67. Schmelczer-Pohánka, É. (2017). Egy legenda nyomában. A pécsi egyetemi hallgatók ereklyéje a mohácsi csatából. Per Aspera ad Astra , 4(1-2), 211-221. Go to original source...
  68. Scott, J. W. (2022). Hungarian Border Research as a reflection of European integration and regional transformation. Tér és Társadalom, 36(3), 28-46. doi: 10.17649/TET.36.3.3428 Go to original source...
  69. Sipos, N., Kuráth, G., Bányi, E., & Jarjabka, Á. (2021). Applicants' institution selection criteria in the higher education: An empirical study in Hungarian higher education management. Belmas, Sage vol. 3, issue 4. https://doi.org/10.1177/08920206211030975 Go to original source...
  70. Sokcsevits, D. (2004). Magyar múlt horvát szemmel. Budapest: Magyar a Magyarért Alapítvány.
  71. Sudár, B. (2010). A pécsi Jakováli Haszan pasa-dzsámi. Budapest: Műemlékek Nemzeti Gondnoksága.
  72. Sudár, B. (2012). Pécs 1663-ban. Evlia cselebi és az első részletes városleírás. Források Pécs történetéből 4. Pécs: Pécs Története Alapítvány, Kronosz Kiadó.
  73. Sudár, B. (2014). Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon. MTI BTK TTI, Budapest.
  74. Sudár, B. (2020). A városkép a hódoltság idején. Imahelyek, küllijék. In Sudár, B., Varga, S., & Varga, J. J. (2020), Pécs története III. A hódoltság korában (1543-1686) (pp. 263-268). Pécs-Budapest: Pécs Története Alapítvány, Kronosz Kiadó, Bölcsészettudományi Kutatóközpont.
  75. Szabó, P. (1940). A Magyar Kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Pécs: Szerzői kiadás.
  76. Szabó, P. Z. (1942). Szeged és a Balkán. Délvidéki Szemle, 1(8), 305-309.
  77. Szögi, L. (2016a). A pécsi felsőoktatás évszázadai. Szerkesztette Fedeles Tamás, Lengvári István, Pohánka Éva, Polyák Petra. Pécs, [é. n.]. Gerundium, 7(1-2), 245-250.
  78. Szögi, L. (2016b). A pécsi felsőoktatás intézményeinek hallgatói (1714) 1782-1852. Felsőoktatástörténeti Kiadványok, új sorozat 12., A pécsi egyetemi könyvtár kiadványai 15. Pécs-Budapest.
  79. Tringli, I. & Nagy, B. (no data). Egyházszervezet Szent István korában. BTK TTI, https://tti.abtk.hu/terkepek/terkepek/1031-1043-egyhazszervezet-szent-istvan-koraban
  80. Vass E., & Szita L. (1996). A török hódoltság alatti város és a felszabadító háborúk. 1526-1686. Pécs város Szulejmán szultán árnyékában. 1526-1543. In Nagy I. G., & Kövecs F. (Ed.), Pécs ezer éve. Szemelvények és források a város történetéből (1009-1962). Történelmi olvasókönyv (pp. 61-107). Pécs: Pécs Története Alapítvány.
  81. Varga, L. (1948). Magyarország és a Balkán vasúti vonatkozású kapcsolatai. Budapest: Balkán Intézet, Balkán Könyvtár No. 4., Radó ny.
  82. Varga, S. (2009). Irem kertje. Pécs története a hódoltság korában (1526-1686). Pécs: Pécs Története Alapítvány, Pécsi Hittudományi Főiskola.
  83. Vones, L. (1998). Urban V. (1362-1370): Kirchenreform zwischen Kardinalkollegium, Kurie und Klientel. Stuttgart: Anton Hiersemann. https://regipecs.blog.hu/2019/05/15/zidina_es_egyeb_kornyekek.

This is an open access article distributed under the terms of the Creative Commons Attribution 4.0 International License (CC BY 4.0), which permits use, distribution, and reproduction in any medium, provided the original publication is properly cited. No use, distribution or reproduction is permitted which does not comply with these terms.