DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism 2010, 2(1):66-82 | DOI: 10.32725/det.2010.005

SCHENGENT MEGELŐZŐ SZERB NÉPESSÉGMOZGÁS ÉS A SZOMSZÉDOS MAGYARORSZÁG SZEREPE

Áron Kincses1, Zoltán Takács2
1 Vezető tanácsos, KSH, 1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7
2 Pécsi Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, Regionális Tudományi Társaság Szabadka, 24420 Magyarkanizsa, Sumádia utca 31

2009. december 19.-e után Szerbia állampolgárai vízummentesen utazhatnak a Schengen-térségbe. Szerbia és Magyarország között a délszláv háborúk óta jelentős népességmozgás zajlott le, és zajlik napjainkig. A szerb állampolgárok alkotják az egyik legjelentősebb külföldi népesség-csoportot Magyarországon. Ezért is fontos megvizsgálni, milyen tulajdonságok jellemzik őket, milyen területi hatásuk van Magyarországon, illetve hiányuknak Szerbiában. Karakteres kapcsolatok mutathatók ki az elvándorlás és a célterületek között, azaz jellemző, hogy Szerbia melyik részeiről Magyarországon hová, milyen tulajdonságú migránsok mozognak. A cikk ennek a migrációs hálózatnak a területi tulajdonságait igyekszik bemutatni. A kutatásunkban konkrétan a 2001-2008 közötti időszak adatait elemezzük, azonban egyrészt a folyamatok mélyebb megértése érdekében, másrészt az előzmények adott időszakra gyakorolt hatása miatt, harmadrészt a Szerbia felől Magyarországra érkező áramlások társadalmi-gazdasági hátterének feltérképezése okán lényegesnek tartjuk a szerbiai migráció XX. századi főbb vonulatainak ismertetését, illetve a Vajdaság jelenkori migrációs szerepének leírását is. Egységes képet szeretnénk adni arról a helyzetről, amely a Schengent megelőző - két ország közti népességmozgást jellemezte.

Keywords: Schengen 2009, Szerbia - Magyarország, emigráció, regionális különbségek

MIGRATION OF SERB POPULATION BEFORE SCHENGEN AND THE ROLE OF NEIGHBORING HUNGARY

After 19th of December 2009 citizens of Serbia can travel without a visa to the Schengen area. There has been (and still is) a significant population motion between Serbia and Hungary since the south-slavic wars. The one of the most considerable group of foreign population are the Serbians in Hungary. That's why it is important to know what kind of features and spatial impacts characterize the international migration between these two neighboring countries. In this article we are going to study the migration method from Serbia to Hungary. An analysis of the spatial distribution of migrants shows that there are two separate and considerable geographical motives, which mostly determine the location of foreigners in Hungary, namely, the effects of centres and the borders. The first one means both a dynamics centre of immigration to Hungary and such emigration from Serbia. The second geographical motive is the proximity to the border, which is not a barrier, but rather a contact zone. To simplify it we analys the period between 2001-2008 with the aim to show the effect of serbian citizens' emigration on the Serbian and Hungarian society and economy, and the roule of region Vojvodina. We would describe the migration between these two countries before the Schengen.

Keywords: Schengen 2009, Serbia - Hungary, emigration, regional disproportions

Published: March 31, 2010  Show citation

ACS AIP APA ASA Harvard Chicago Chicago Notes IEEE ISO690 MLA NLM Turabian Vancouver
Kincses, Á., & Takács, Z. (2010). MIGRATION OF SERB POPULATION BEFORE SCHENGEN AND THE ROLE OF NEIGHBORING HUNGARY. DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism, 2(1), 66-82. doi: 10.32725/det.2010.005
Share...
Download citation
  • BibTeX (.bib)
  • Bookends (.ris)
  • EasyBib (.ris)
  • EndNote (.enw)
  • EndNote 8 (.xml)
  • ISI WoS (.isi)
  • Medlars (.medlars)
  • Mendeley (.ris)
  • MODS (.xml)
  • Papers (.ris)
  • RefWorks (.txt)
  • RefManager (.ris)
  • RIS (.ris)
  • MS Word (.xml)
  • Zotero (.ris)
    • Open full article

    References

    1. Anderson, J. - O'Down, L. (1999): Borders, Border Regions and Territoriality: Contradictory Meaning, Changing Significance, Regional Studies, Vol. 33(7), pp. 593-604. Go to original source...
    2. Đorđević, B. (2009): Evropska politika upravljanja migracionim tokovima i Srbija kao njen deo. = Bezbednost zapadnog Balkana. 12. sz. pp. 78-91.
    3. Grečić, V. (2001): Migracije sa prostora SR Jugoslavije od početka 90-tih godina XX veka. Ekonomski anali. 44. évf. 153-154. sz. pp. 57-84.
    4. Hansen, N. (1977): Border Regions: a Critique of Spatial Theory and a European Case Studies, Annals of Regional Science, Vol 11, pp. 1-12. Go to original source...
    5. Hatton Timothy J. - Williamson Jeffrey G. (2005): Global Migration and the World Economy: Two Centuries of Policy and Performance, Mass.: MIT Press, Cambridge Go to original source...
    6. Nijkamp, P. (1998): Moving Frontiers: a Local-global Perspective, Vrije Universiteit of Amsterdam, Faculty of Business Administration and Econometrics, Research Memorandum no. 22. p.22.
    7. Rédei Mária (2007): Mozgásban a világ-a nemzetközi migráció földrajza (Eötvös Kiadó, Budapest.) p.568.
    8. Szalma József (2001): Migráció, kisebbségi jogok, nemzetközi jogszabályok. In: Gábrity Molnár Irén - Mirnics Zsuzsa (szerk.): Fészekhagyó vajdaságiak. Szabadka, Magyarságkutató Tudományos Társaság. pp.77-88.
    9. Van Geenhuizen, M. - Ratti, R (2001): Gaining Advantage from Open Borders. An active Space for Regional Development, Ashgate, Aldershot. p. 398.

    This is an open access article distributed under the terms of the Creative Commons Attribution 4.0 International License (CC BY 4.0), which permits use, distribution, and reproduction in any medium, provided the original publication is properly cited. No use, distribution or reproduction is permitted which does not comply with these terms.


    Return to the content