DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism 2010, 2(2):111-127 | DOI: 10.32725/det.2010.015

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉGE

Katalin Molnárné Barna¹, Tamás Molnár², Balázs Ferenc Ilk³

¹ Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Regionális és Vidékpolitika Tanszék, 7400, Kaposvár, Guba Sándor u. 40

² Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Számvitel és Statisztika Tanszék, 7400, Kaposvár, Guba Sándor u. 40

³ Kaposvári Egyetem, ITTI iroda, 7400, Kaposvár, Guba Sándor u. 40

Magyarország 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forint tesz ki. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése a területfejlesztés, a gazdaság, a közlekedés, a környezet és az energetika területén, a társadalom megújulásán valamint az államreform megvalósulásán keresztül. A tanulmány készítésekor a közel 4100 mrd Ft-nyi megítélt támogatásból 3500 mrd Ft már leszerződött pályázati összeg, és ebből 959 mrd Ft kifizetésre is került (www.nfh.hu). Az ÚMFT keretén belül kiírt pályázatok nagy lehetőséget biztosíthatnak a településeknek, és a gazdálkodó szervezeteknek, a fenntartható működéshez és a fejlesztésekhez egyaránt. A 2007-13 közötti időszakban mintegy 8 ezer mrd Ft hívható le, és ezen támogatások többségét vissza sem kell fizetni. A tanulmány azt mutatja be, hogyan élt ezzel a lehetősséggel a Dél-dunántúli régió, a jelen költségvetési periódus első felében. A szerzők, a 2009-ig támogatást nyert ÚMFT-s pályázatok jellemzőit foglalják össze, a Dél-dunántúli régió példáján, tehát egyfajta helyzetképet nyújtanak a települések pályázati aktivitásáról.
A forrásabszorpciós képesség, Baranya és Tolna megye az országos átlaggal megegyező (24%), míg Somogy megye meglepően kiugró értéket képvisel. Ennek egyrészt az az oka, hogy az NFT I-hez képest jelentősen javult Somogy megye forrásszerző képessége, másrészt a három megye közül ebben a megyében több, és nagy értékű projekt (minimum 1 milliárd Ft összegben támogatott pályázat) nyert EU-s támogatást. A megítélt, a szerződéssel lekötött és a kifizetett támogatási összegek megyei értékei és a megyei átlag közötti differenciákat elemezve látható, hogy Baranya megye közelíti meg legjobban a megyék átlagát, és Tolna megye mutatja a legnagyobb elmaradást. Ez természetesen csak a pályázatok számát tekintve igaz, helyes következtetés csak a lakosságszámhoz viszonyítva vonható le. A kifizetés alatt álló pályázatok esetében, Somogy megyében - ahogy azt már korábban láthattuk - a kifizetés jobban megvalósult, itt ezer lakosra 205 millió Ft, míg Tolna megyében 30 millió Ft, Baranya megyében pedig 74 millió Ft jut ezer lakosra a kifizetett támogatási összegek tekintetében. Mindent összevetve, Somogy megye kiemelkedő forrásszerző képessége a 15 nagyprojektnek és az általuk realizált magas támogatási összegnek köszönhető. Tény az is, hogy országos szinten a kifizetések 2009-ben felgyorsultak, míg márciusban 30, szeptemberben már 70, decemberben pedig 12 mrd Ft-nyi támogatás került kifizetésre.
Más szemszögből nézve azonban a Dél-dunántúli régió nem tartozik a legsikeresebb régiók közé a pályázati aktivitás tekintetében. Magyarországon a megyék átlagosan 315 mrd Ft támogatást igényeltek, ehhez képest a régió megyéi jelentős hátrányban vannak (Somogy 70, Tolna 60, Baranya pedig 239 mrd Ft-tal igényelt kevesebb támogatást).
A pályázatok tematikáját elemezve megállapítható hogy, a Regionális Operatív Program mennyire jelentős szerepet tölt be a pályázati rendszerben, a nyertes pályázatok 23%-a ebben a "témakörben" született. A régióban megnyert források 38%-a hívható le a Dél-dunántúli Regionális Operatív programon keresztül. A legtöbb sikeres pályázat azonban a Gazdasági Operatív Programon belül született, átlagosan 26 millió Ft értékben. A projektek jellemzően
- a kutatás-fejlesztés,
- a vállalati innováció,
- mikro-, kis és középvállalkozások technológiai és komplex technológiai fejlesztésére, munkahelyteremtő beruházás támogatására,
- a hátrányos helyzetű kistérségek vállalkozásainak technológiai fejlesztésére,
- a vállalati folyammenedzsment és e-kereskedelem támogatására, környezeti-, minőségi- és egyéb irányítási rendszerek bevezetésére irányulnak.
A felsorolt témakörök jelzik, hogy ezeket a pályázatokat a civil szféra képviselői nyújtották be. A legnagyobb értékű támogatást (1,5 mrd Ft) Pécsi Egészségipari Innovációs Központ Zrt. kapta, a Pécsi Egészségipari Innovációs központ létrehozására.
A fentiek ellenére sajnos a Dél-dunántúli régió ebben a tekintetben is sereghajtó. A leszakadás mellett az is nagy probléma, hogy az EU-s támogatások lehívása még mindig komoly akadályokba ütközik.
Országos szinten nagy a probléma. Magyarország a 2007 és 2013 közötti periódus felében a mintegy 8 ezer milliárd forintos EU-s támogatásnak csak valamivel több, mint 10%-át volt képes eljuttatni a nyertes pályázat készítőinek. Az n+2-es szabály értelmében még több mint 5 évünk ugyan van arra, hogy a fennmaradt összeget lehívjuk, de vajon sikerül-e "megszereznünk" évente, átlagosan 1000 milliárd Ft-ot? Arról nem is szólva, hogy a pályázatok többsége az addicionalitás elvén működik, tehát bizonyos mértékű önerő biztosítása nélkül esélyük sincs a pályázóknak a forrásszerzésre.
A régió a 2007-13 közötti időszak felében az országos átlaghoz képest kevesebb pályázatot nyújtott be, így a támogatott, a leszerződtetett és a már kifizetés alatt álló pályázatok száma sem éri el az országos átlagot, annak ellenére, hogy számos támogatott nagyprojekt "fut" a régióban. Az egyes operatív programokat tekintve megállapítható, hogy 5 esetben Pécsre vándorolt a legnagyobb értékű támogatás. A Gazdasági Operatív Program keretében született a legtöbb pályázat (1048), de a projektek átlagos értéke itt a legkisebb (26 millió Ft). A legnagyobb értékű projektek, az átlagos értéket tekintve a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programon belül készültek.
Az elemzések azt mutatják, hogy a támogatások nem feltétlenül a leghátrányosabb térségekhez, hanem inkább a "jó" projektekhez jutnak el. A "jó pályázathoz" - a rendszer bonyolultsága miatt - pályázatíró apparátusra van szükség, és még így sem biztos, hogy éppen az a pályázat nyer, amelynek gazdája a leghátrányosabb kistérségbe sorolható település. Természetesen a fentiekben taglalt "dilemma" nemcsak a Dél-Dunántúli régió, hanem egész Magyarország problémája. A megoldás azonban nem egyszerű, hiszen a pályázati rendszer egyszerűsítése mellett azt is biztosítani kell, hogy a pályázati pénzek a megfelelő "helyre"is kerüljenek.

Keywords: Dél-dunántúli régió, Új Magyarország Fejlesztési Terv, támogatott pályázatok

Published: July 31, 2010  Show citation