DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism 2011, 3(3):46-65 | DOI: 10.32725/det.2011.017

A közlekedés szerepe a szerb-magyar határrégió fejlődésében

Éva Szügyi1, György Sefcsich2
1 A Pécsi Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola hallgatója, Szabadkai Regionális, Tudományi Társaság kutatója, Szerbia, 24430 Ada, Djure Djakovica utca 169/c
2 Gépészmérnök, környezettechnológiai szakmérnök, a műszaki tudományok doktora, nyugalmazott címzetes műegyetemi tanár, Szerbia, 24000 Subotica, 4. jula utca. 19/a

A határrégió jellege, rendelkezésére álló természeti erőforrásai, a múltból örökölt és a közelmúltban kialakult gazdaságszerkezete, valamint kulturális és történelmi múltja, egyre erőteljesebben mutatnak rá az államhatárral erőszakosan megosztott, azonban egységes térség közös érdekeire, kényszerű egymás közötti versenytársi helyzetére. A határtérségnek az államhatár két oldalára került térségrészei gyakorlatilag azonos természeti és emberi erőforrásokkal rendelkeznek és ugyanazokon a cél-piacokon kényszerülnek fellépni, szinte azonos termék- és szolgáltatás-kínálattal. Amennyiben, tovább folytatva koordinálatlan piacpolitikájukat, idejében nem hangolják össze fejlesztési elképzeléseiket, kényszerűen számolniuk kell a saját térségükkel folytatott kíméletlen konkurenciaharc súlyosan hátrányos következményeivel. A térség települései számára az egyetlen racionális lehetőség, a belső konkurencia súlyos buktatóinak elkerülésére és azok komparatív előnnyé történő transzformációjára, hogy a szétválasztó államhatárt jól működő, egységesítő innovációs és gazdaságegyesítő tengellyé formálja.
A határrégió esetében erőteljes az összetartozás és a kölcsönös egymásrautaltság, a nagyjelentőségű infrastruktúra-korridorok, transzkontinentális méretű közlekedési és áruforgalmi folyamatok, valamint az azokat kiszolgáló logisztikai háttérrendszerek vonatkozásában. Gyakorlatilag a kutatás során górcső alá vett regionális és lokális fejlesztési tervek és stratégiák mindegyike számba veszi és komparatív előnyként értékeli ezeket az adottságokat. Mindenekelőtt a térségen áthaladó nagy tranzitkorridorokból eredő pozitív gazdasági hatásokat emelik ki. Azok mentén ugyanis természetszerűen teremtődnek meg a fejlesztés-intenzív zónák és magas-energiájú központok képződésének feltételei. Ugyanakkor meg sem említik -az elmúlt időszakban sajnos egyre gyakrabban érezhető,"alagúteffektus" veszélyeit,- vagyis, hogy azok vitathatatlan előnyei egyre szerényebb mértékben érvényesülnek, negatív hatásaik (súlyos környezetterhelés és károsodás, valamint a korridorok mentén kialakuló fejlődőképesebb térségek és a távolabbi perifériák közötti viszonylagos fejlettségi különbségek tovább növekszenek, akár súlyosan leépítve a fejletlenebb perifériákat) viszont egyre kitapinthatóbbá válnak.
A határrégió belső és tranzitjellegű utas- és áruforgalmának elemzései is megerősítették - a fejlett világban is - régóta ismert és hangsúlyozott jelenséget, hogy a pazarló energiafogyasztású és a környezetet súlyosan terhelő közúti forgalomnak (az utazók korlátozások nélküli mobilitás igénye és a kísért/irányítható áruforgalom előnyei miatt) indokolatlanul magas (közel 75%-os!) részesedése van - a vasúti és a vízi közlekedéssel szemben.

Keywords: határtérség, közlekedés, infrastruktúra, fejlesztés, áru- és személyforgalom

ROLE OF TRAFFIC IN THE DEVELOPMENT OF SERBIAN-HUNGARIAN FRONTIER REGION

The character of the frontier region, available natural power sources, economy structure inherited from the past and the one that has formed recently, cultural and historical past show more and more powerfully the common interests of the homogeneous region that has been agressivly devided by a border as well as the forced competitive state between each other.
Parts of the region on both sides of the frontier practically possess identical natural and human resources and are forced to appear on the same target market, with nearly identical offer of goods and sevices. If they go on with their uncoordinated market policy and fail to harmonize their development ideas they will not be able to avoid the disadvantageous consequences of unsparing competition in their own region. The only rational opportunity for the settlements in the region is to avoid the grave failors of inner competition and their transformation into a comparative advantage in order to make the deviding frontier be a well working, uniting innovative and economy combining spindle.
Relation and mutual dependence is strong in the frontier region and so are the highly important infrastructure corridors, transcontinental size traffic and trade processes as well as their servicing logistic background systems.
Practically the examined local and regional plans and strategies during the research consider the natural endowments and esteem them as comparative advantages. They stress the importance of positive economical effects due to transit corridors that pass through the region. Conditions get naturally formed for high energy centers, intensive development zone along them but they do not even mention - the danger of"tunnel effect" more and more frequently felt recently - the fact that their advantages succseed in a more modest way while the negative effects (serious environment load and environment damages, the increse of relative development differences among the regions along corridors and outskirts that might lead to a dangerous cutting down of outskirts) become more and more palpable.
The analyses of inside and transit passenger traffic and trade in the frontier region affirm - even in the more developed world - the well known and stressed occurence that road traffic is prodigal energy consumer and seriously burdons environment (because of unlimited mobility requirement of passengers and advantages of controlled trade) has a causelessly high (nearly 75%) quota - compared with railway and water traffic.

Keywords: frontier region, traffic, infrastructure, development, trade and passenger traffic

Published: October 31, 2011  Show citation

ACS AIP APA ASA Harvard Chicago Chicago Notes IEEE ISO690 MLA NLM Turabian Vancouver
Szügyi, É., & Sefcsich, G. (2011). ROLE OF TRAFFIC IN THE DEVELOPMENT OF SERBIAN-HUNGARIAN FRONTIER REGION. DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism3(3), 46-65. doi: 10.32725/det.2011.017
Download citation

References

  1. Ada község fejlesztési stratégiája, 205-2008-2012, Harmadik változat, 2006.
  2. A magyar úthálózatot igénybe vevő nemzetközi tehergépjármű-forgalom útdíj-érzékenységének elemzése, Traffikon, Budapest, 2008.
  3. BALOGH T.: A Fiume (Rijeka) Constanta vasúti kapcsolat fejlesztése, transzbalkáni vasútvonal kialakítása, EÖKK, Budapest, 2010.
  4. Befektetési kézikönyv, Regionalni centar d.o.o. "Most - Híd" Térségfejlesztési Központ Kft., Szabadka
  5. Dél-Alföldi operatív program, MK Kormány, 2007.
  6. DKMT eurorégió stratégiája, MTA RKK, Alföldi Tudományos Intézet, 1997
  7. Dunavska strategija EU i Srbija - Plovidba i prevoz (Az EU Duna-stratégiája - hajózás és áruszállítás), RIS, Belgrád, 2010.
  8. ERDŐSI F.a: A Balkán közlekedése és a politika (prezentáció), 2006. www.balkancenter.hu/pdf/elemzes/ppt/erdosi06.ppt (letöltés dátuma: 2010.12.03.)
  9. ERDŐSI F.b: A Balkán közlekedésének főbb földrajzi jellemzői, Balkán füzetek No. 3, PTE TTK FI Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központja, Pécs, 2005
  10. ERDŐSI F.c: Transzeirópai közlekedési tengelyek fejlesztési iránya és hatása a Balkán térszerkezetére (A bővített változat vázlata), MTA Regionális Kutatások Központja. Pécs
  11. EU közlekedési statisztika, Eurostat, Brüsszel, 2010. szeptember
  12. FLEISCHER T.: A gyorsforgalmi úthálózat és a környezet, Közlekedéstudományi Szemle, 1994.
  13. GOSPIĆ N., BOJOVIĆ N., MAČVANSKI D., STOJIČIĆ-ĐERIĆ Z., MILJANOVIĆ LJ.: Procena ekonomskih efekata integracije Srbije u EU za oblast saobraćaja (Szerbia EU-integrációja gazdasági hatásainak értékelése a közlekedési ágazatban), FEFA, Beograd, 2010.
  14. HUSZKA B., BAKÓ T.: Észak-Vajdaság magyar többségű községeinek gazdasága - Műhelytanulmány, EÖKK, Budapest, 2007.
  15. Jelentés a vajdasági magyarok helyzetéről, HTMH Budapest, 2006.
  16. Magyarkanizsa község fejlesztési terve 2006-2010, 2006.
  17. NAGY I. (szerk.): A Kárpát-medence régiói - Vajdaság, Magyar Tudományos Akadémia, Regionális Kutatások, Központi Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest, 2007.
  18. Opątine u Srbiji, 2010
  19. Opątina Odľaci http://odzaci.opstinesrbije.com/index.php?menu=9⊂menu=2008_15 (letöltés dátuma: 2010.12.03.)
  20. PÁL Á., PÁL V.: A határ menti fekvés hatása a szegedi kereskedelem térbeliségére - OTKA kutatás, 2006.
  21. Program razvoja opątine Mali Iiđoą 2008-2012, Republički zavod za razvoj, Beograd, 2008.
  22. Rečni saobraćaj - Master plan za vodni saobraćaj (Folyami közlekedés - Vízi közlekedési vezérterv), Vlada Republike Srbije, Beograd, 2010.
  23. Regionalna razvojna strategija Banat 2009-2013
  24. Robna razmena AP Vojvodine sa inostranstvom za 2010. godinu (Vajdaság AT árucseréje a külfölddel 2010-ben), Republički zavod za statistiku, Beograd, 2010.
  25. ©anse ľeleznice su u Koridoru 4 (A vasút kitörési lehetőségét a 4. korridor biztosítja), Blic online, 2010.
  26. SEFCSICH GY.a: Az észak-vajdasági régió gazdasága, Európai tükör, 2007/11
  27. SEFCSICH GY.b: Ekonomska efektivnost rada zimske sluľbe (radni tekst), Subotica, 1997
  28. SEFCSICH GY.c: Északvajdasági regionális fejlesztési koncepció - Infrastruktúra és szolgáltatások, RTT-résztanulmány, Szabadka, 2006. szeptember
  29. SEFCSICH GY.d: Ipar és energiagazdaság (Résztanulmány), RTT-projekt, (Északvajdasági) regionális fejlesztési koncepció: C.2, Szeged, 2006.
  30. SEFCSICH GY., SOMOGYI S., MARÁCI L.: Mogućnost uspostavljanja koncepta odrľivog razvoja urbane sredine i gravitacione poleđine grada Subotice, Most-Híd, Regionalni razvojni centar d.o.o. Subotica, 2008
  31. SZAKÁLI I. L.: A magyar-szerb kapcsolatok helye és szerepe a térségi szintű gazdasági folyamatokban, Nemzetgazdasági Minisztérium, 2011. január
  32. Statistički godiąnjak Srbije za 2010. godinu (Szerbia 2010. évi statisztikai évkönyve), Republički zavod za statistiku, 2011. március
  33. Strategija ekonomskog razvoja opątine Kikinda, 2007
  34. Strategija lokalnog odrľivog razvoja opątine Sombor, 2007
  35. Strategija odrľivog razvoja opątine Apatin 2009-2019
  36. Strategija odrľivog razvoja opątine Kula, 2008
  37. Strategija razvoja ľelezničkog, drumskog, vodnog, vazduąnog i intermodalnog transporta u Republici Srbiji od 2008. do 2015. godine
  38. Strategija regionalnog razvoja Republike Srbije za period od 2007 do 2012 godine
  39. Szabadka község fejlesztési stratégiája 2007-2011, 2007.
  40. Topolya község gazdasági fejlesztésének stratégiai irányelvei
  41. VERBÓCZKY J.: A magyarországi kombinált árufuvarozásról, GKM, Budapest
  42. Zenta község fejlesztési terve 2007-2013

This is an open access article distributed under the terms of the Creative Commons Attribution 4.0 International License (CC BY 4.0), which permits use, distribution, and reproduction in any medium, provided the original publication is properly cited. No use, distribution or reproduction is permitted which does not comply with these terms.