DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism 2013, 5(3):4-30 | DOI: 10.32725/det.2013.017
Az elmúlt évtizedekben az államhatár mellett fekvő területek kutatása fontos témájává vált a honi geográfiának. A kutatások első fázisában magát a problémát fogalmaztuk meg. Majd a kutatás következő fázisában empirikus vizsgálatokra került sor. Ezek elsősorban a gazdasági helyzet feltárásai célozták meg. Későbbiekben a figyelmünk a határokon átnyúló kapcsolatok felé terelődött, nem kis részben a létrejövő eurorégiós és a hazai régiós szerveződések hatására. Az első részben az elméleti, a második részben az empirikus saját kutatások eredményeit tesszük közzé. A táj és az ember bonyolult és sokirányú kapcsolat-rendszerének vizsgálatát, a maga sokrétűségben és komplexitásában való feltárását a 20. században kísérelték meg geográfusaink. Kutatási témáink főleg természetföldrajzi tájegységek alapján indultak (pl.: A Duna-Tisza köze földrajza). A viták eredményeként kihangsúlyozódott a természetföldrajzi és gazdaságföldrajzi kutatások erőteljes elkülönülése.
A gazdaságföldrajzi kutatások központi kérdése a gazdasági körzetek (rajonok) kialakulása, léte volt, amely főleg az 1960-as években bontakozott ki. Általánosan elfogadottá vált, hogy a körzetesítésnek a gyakorlati tervezési munkákat kell segítenie. (Vörösmarti A, 1961.) A gazdasági körzetkutatásnak ehhez a szakaszához erőteljes ideológiai töltet kapcsolódott, ami adott történeti-társadalmi helyzetünk velejárója volt. Az 1990-es évek átalakuló társadalmi-gazdasági folyamatai a földrajztudomány számára is komoly kihívást jelentettek. Folynak etnikai és politikai földrajzi kutatások, az átalakuló társadalmi-gazdasági viszonyok feltárására és a területre gyakorolt visszahatásának vizsgálatára, és ez napjainkban sem könnyű feladat. Míg a korábbi évtizedekben a tervezést elősegítő, támogató kutatások voltak igen jelentősek, napjainkban inkább a nemzetközi projektekhez való kapcsolódás keresése a jellemző. A politikai rendszerváltás kedvező helyzetet teremtett az országok közötti regionális együttműködésre. A fejlődés folyamatrendszere a nemzetközi régiók esetében politikummal mélyen átitatott. Az egyenlőtlen, helyesebben eltérő adottságokkal rendelkező területeken fejlett- illetve elmaradott területek alakulnak ki. A hátrányos helyzetben lévő területek jelentős része periférikus fekvésű - országhatár és megyehatárok mentén, illetve közelében helyezkednek el. A periféria és határ mentiség nem jelent szükségszerűen egybeesést, de mindenképpen sajátos helyzetű területek egy fajtáját jelenti. A közigazgatás és a sajátos jellegű térségek kapcsolata ritkán megegyező, holott ezen térségek problémáinak megoldása jóval kedvezőbb feltételek között történhetne, ha a közigazgatási rendszerekben megfelelő módon tükröződnének. A politikai határok szorosan kapcsolódnak a nemzetállamok létrejöttéhez. Politikai földrajzi értelmezésben az államok határa az elkülönülés és az együttműködés lehetőségét egyaránt magában hordja. A határ mentiség sajátos térbeli és politikai fekvést jelent. A határ menti települések fejlődését, fejlesztési lehetőségeit erőteljesen befolyásolja az államhatárokról alkotott kép és az államok közötti történelmileg kialakult viszonyrendszer.
A régió nem más, mint a települések meghatározott köre (Dövényi Z. 1980.) s a közöttük lévő intenzív kapcsolatok összessége. Felfogható úgy is, mint a centrum és vonzáskörzetek közötti kapcsolatok rendszere. A régión mindenki - igaz, hogy különböző értelmezésben és ideológiai tanalommal - végül is egy adott területet ért. A régió nem állandó statikus kategória, hanem dinamikus társadalmi jelenség, mely állandóan változik, átalakul, vagyis folyamatként értelmezhető. Az a folyamat, melynek során egy bizonyos régió a társadalom térbeli szerveződésének részeként fejlődik, a régió intézményesülése. Ez a folyamat négy szinten különül el: 1. a területi keretek kialakulása, 2. a fogalmi keret létrejötte, 3. az intézményes forma megteremtődése, 4. intézményesülés, a regionális rendszer és a regionális tudat megléte.
A határ menti együttműködés az egyes államok külpolitikájának szerves részét képezik. A társadalmi és gazdasági tartalma kapcsolódik az Európai Unió négy szabadelvével, mégpedig: a tőke, a munkaerő, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgásával. Ehhez kapcsolódik az a háromoldalú együttműködés, amelynek a célja, hogy fejlessze a humán és a gazdasági szféra kapcsolatait, segítse ezáltal a korszerű európai folyamatok kereteibe való integrációt. A gazdasági fejlettségben aszimmetriák tapasztalhatók, amelynek okai a humán erőforrásokon kívül, a gazdasági tényezők heterogén fejlettségének eltérései. (Herendi I. 2009.) Helyzetünkből adódott, hogy a Dél-alföld közvetlen a határ mentén lévő 74 magyar település társadalom- és gazdaságföldrajzi vizsgálata mellett döntsünk. Mindezen vizsgálatok determinálták a határokon túli szerbiai (vajdasági) 23 és a romániai (partiumi) 44 településének vizsgálatát (ez utóbbiakkal most részletesen nem foglalkozunk).
A települések társadalmi- és gazdaságföldrajzi vizsgálata;
Társadalmi viszonyok
* A népességi viszonyok sajátságosak. A legnagyobb népesség-koncentrációt jelentő városok aszimmetrikusan helyezkednek el.
Gazdasági viszonyok
* A térség hagyományos munkaadója a mezőgazdaság - a melléküzemági tevékenységnek fontos szerep jut.
* Az alacsony hatásfokú ipar az utóbbi években szolgáltatóiparrá alakulhatott, vagy nem élte túl a változást.
A régióvá válás régiók kialakulása a határon átnyúló európai fejlődés egyik jelentős tényezője. Közös érdek, hogy összefüggéseiben értelmezzük a határ mentiséget és a regionalizmust. (Nagy I. 2001.) A régióvá válás, a régiók kialakulása, mint a határon átnyúló európai fejlődés egyik jelentős tényezője. Így közös érdek, hogy összefüggéseiben értelmezzük a határ mentiséget. Hasonló vizsgálatokat végeztünk 2010-ben is a Duna-Körös-Maros-Tisza Gazdasági Együttműködés területén azonos mutatókkal; népesség gazdasági aktivitása, a GDP értékének bemutatásával, sőt az életminőség mutató trendje is a rendelkezésünkre állt. A határ menti együttműködés az egyes államok külpolitikájának szerves részét képezik. A társadalmi és gazdasági tartalma kapcsolódik az Európai Unió négy szabadelvével, mégpedig: a tőke, a munkaerő, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgásával.
A határ menti kutatások mindenkor és mindenképpen segítik a régiók kialakulását, működését, fejlődését. Mindezen kutatásoknak a jövőben is helyük van a különböző tudományágakban.
Border zone research has become one of the most important objectives in geographical investigations in Hungary.
Geographers, in the first phase of their research, formulated the academic problem itself; that is, whether or not border zone settlements develop differently from those settlements which are located in other parts of the country. Border zone location supposedly has an - advantageous or disadvantageous - impact on the development of a given settlement. In the next phase of research, - between 1991-1994, empirical research was carried out. Statistical analyses and surveys through questionnaires were made in relation to the areas and settlements located in the vicinity of the Serbian-Hungarian border. This research was primarily aimed at exploring the economic relations of these settlements, and, as a result, the conclusion was drawn that in most cases border zone location is favourable when a developed region meets another relatively developed region. If the two sides of the border are both underdeveloped, that is, poverty meets poverty, or there is a considerable developmental gap between the settlements located on the two sides of the border, border zone location is only to preserve the peripheral characteristics of the given settlement. At the end of this paper the candidate status of Serbia, will be discussed, too.
As it has been stated earlier, in the last few decades the investigation of areas near Hungary's border became an important research topic for geographers in Hungary. Consequently, initially we also carried out empirical research in the initial phase of our research, with the aim of exploring economic relations. Later, we turned our attention to cross border relations. This change can be explained by the emergence of euroregions and of various other regional organizations in Hungary. Thus the first part of the paper explores the results of our theoretical research, while in the second part the summary of our own empirical investigations will be published. The investigation of the complex and many-sided system of relations between man and nature and the in-depth exploration of this problem was an important task for several geographers in the 20th century. Initially, our research also focused on geographical regions (e.g. geography of the area between the Danube and the Tisza rivers.) Due to the intensity of professional discussions and debates a sharp distinction was made between aspects of human geography and physical geography.
The emergence of economic regions (rayons), a process of the 1960s, occupied a central position in the research dealing with aspects of human geography. It became generally accepted that the establishment of regions should serve the interests of practical planning. (Vörösmarti A, 1961.) This kind of research into economic regions was seen in a strong ideological context, which was the result of Hungary's contemporary historical context and social system.
In the 1990s socio-economic relations were being transformed and these changes challenged the science of geography as well. Ethnic and political geographic investigations were gaining significance; researchers aimed at exploring the effect of changing conditions on society and on certain areas and regions. These questions are difficult to answer in our days as well. While in previous decades those investigations were significant, which supported planning, today more attention is paid to the interrelatedness of various international projects. The political changes of the 1990s created a favourable political background for regional cooperation between the individual countries. The process of the development of international regions is a political question, too. In areas of uneven development several zones emerged with significant differences concerning their level of development. Most disadvantaged areas are of peripheric location, i.e. they lie in the vicinity of the country- or county borders Peripheric location and border zone location do not mean the same thing, still, both terms describe a specific condition. The relationship between administration and the regions of specific location is rarely harmonious, although the specific problems of these regions could be addressed more efficiently if they would got refelcted in the administrative system,too. Political boundaries closely relate to the emergence of nation-states. When interpreting the notion of borders from the point of view of political geography, it can be stated that borders exemplify separation and union as well. Border zone itself is a political as well as a spatial category.The development and possibilities for improvement in border zone settlements are influenced by the notion about national borders and also by the historically justified system of relationships between the given countries.
Any region comprises a certain group of settlements (Dövényi Z. 1980.) and the intensive relations between them. It can also be considered as a system of relations between the centre and its zones of attraction. All definitions describe a region as an area - although there are differences in these descriptions considering the individual interpretations and their ideological background.. The notion of the region is not a permanent, static category; a region is a dynamically changing social phenomenon, undergoing significant changes all the time. Consequently, a region can be interpreted as a process. Considering the above it is a process during which a certain region develops as part of society's spatial organization, i.e. it is the institutionalization of the region. This process comprises four levels. 1.The emergence of the spatial framework 2.The emergence of the ideological framework 3. The emergence of the institutional framework 4.Institutionalization, i.e. the existence of a regional system and regional awareness.
Cooperation within the border zone is an integral part of the foreign policies of the countries concerned.. The social and economic content of cooperation is in accordance with the four main principles of the European Union, that is the free movement of capital, work force, goods and services. The trilateral cooperation is part of this idoeology, which is aimed at improving cross border relations in the human as well as in the economic spheres. It also aims to integrate these processes into the framework of up-to-date European processes. Regarding the level of the development of these regions there are asymmetries, which can be explained by human resources problems, as well as the heterogeneous development of economic factors. (Herendi I. 2009.) The geographical location of the University of Szeged was decisive when we chose the 74 settlements of the border zone for our human and physical geographical analyses..These investigations resulted in including 23 additional settlements from Voivodina (Serbia) and 44 settlements from Partium (Romania)into our research. (These latter settlement are disregarded by this paper).
All the other settlements were examined from a variety of aspects.
Social conditions
* The region's demographical conditions are of specific nature. The towns with the largest population density are symmetrically located in the region.
* Economic conditions
* Agriculture is the traditional employer of the region and and subsidiary enterprises are of great significance, too. .
* Industry is of low productivity, it has lately been transformed into sercvice industries , or, in a worse scenario, it did not survive the changes. .
The process of the emergence of regions is a significant factor in cross border cooperation within Europe. It is our mutual interest that cross border existence as well as regionalism be interpreted in a complex way and in acordance with all their implications. (Nagy I. 2001.) Similar investigations were carried out using the same indicators in 2010 concerning the area of the Danube-Kris-Mures-Tisza Economic Cooperation. The economic activities of the population, GDP figures, the quality of life were all considered.
In summary, cross border research can enhance the formation, the functioning and the development of regions. This is the primary reason why this - and similar - research will be of utmost importance in a variety of academic disciplines in the future, too.
Published: October 31, 2013 Show citation
| ACS | AIP | APA | ASA | Harvard | Chicago | Chicago Notes | IEEE | ISO690 | MLA | NLM | Turabian | Vancouver |
This is an open access article distributed under the terms of the Creative Commons Attribution 4.0 International License (CC BY 4.0), which permits use, distribution, and reproduction in any medium, provided the original publication is properly cited. No use, distribution or reproduction is permitted which does not comply with these terms.
