DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism 2013, 5(3):105-126 | DOI: 10.32725/det.2013.023

Régiók és régionalizmus Szerbiában

Éva Szügyi
Pécsi Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Regionális Tudományi Társaság Szabadka, 24430 Ada, Szerbia, Đure Đakovića 169/c

Szerbiát hosszú idő óta a politikai bizonytalanság, a gazdasági instabilitás jellemzi. Az egységes nemzetállam megalkotásának utópiája a történelem folyamán újra és újra megtalálja a támogató tömeget. Ennek ellenére az utóbbi években tanúi lehettünk Szerbia Európa-irányultságának, amely az ország 2009-ben benyújtott Európai Uniós csatlakozási kérelmét eredményezte.
A regionális politika cél-, eszköz- és intézményrendszerének kialakítása a nemzeti fejlődési erővonalak alapos ismeretét kívánná meg. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Szerbia az egykori Jugoszlávia legdifferenciáltabb területi szerkezettel rendelkező tagköztársasága volt, valamint a területi elmaradottságnak és hanyatlásnak a háborús viszonyok sajátos jelleget adtak. Szerbiában a felsorolt okoknál fogva a modern területpolitika kialakítása értelemszerűen nem történhet az európai országok többségére jellemző módon. Az ország bonyolult fejlődési pályán halad és számos sajátosságot mutat a gazdasági fejlődés sok szegmensében. Mindemellett a regionális különbségek a mai napig rendkívül élesek. Szerbia regionális átalakulása nem mentes az ellentmondásoktól, továbbá az eddigi szerb regionális politikának több hiányossága is van.
Az utóbbi évtizedekben Szerbiában a regionális fejlődést nem tekintették a társadalmi-gazdasági fejlődés szerves részének. Mindemellet a regionlaizációs folyamatokat az éveken át tartó belpolitikai válság, a folyamatos gazdasági hanyatlás és a társadalmi szerkezetváltás jelentősen akadályozta. Az országra jelenleg jellemző a régiók fejlettségi szintjei közti nagyfokú különbség, a nagyszámú fejletlen község, a strukturális egyenlőtlenség és az insztitucionális problémák.

Keywords: decentralizáció, regionalizmus, fejlődés, Európai Unió, integráció

REGIONS AND REGIONALISM IN SERBIA

My study summarizes aspects of Serbian regional policy with special focus on regions. The study emphasizes the importance of the issue in the Republic of Serbia in 2010, with the ambition to join the European Union.
In the resent years in Serbia the process of regionalization, the power of decentralization and the strengthening to self-government has become a central issue. In this context, my aim is to give a general preview about initial processes of Serbia's regional development, regionalism and decentralization. The research on the subject is justified by the accession of Serbia to the European Union.
According to the constitutional law in Serbia there are three levels of administration and territorial administration: central (federal), regional and local. With the enactment of the new Law on Regional Development, and the legal framework five NUTS 2 regions were created.
The main questions are: Where is currently the regional organization in Serbia? How and in what measure has the decentralization process been achieved? Is there a "bottom-up" initiative in Serbia or the country is trying to meet the expectations of the European Union?
Regional structural policy, as a part of the economic policy is aimed to reduce regional disparities or spacial inequalities. This is the overall goal of regional policy. I state that this goal was not the overall driving force of Serbia's new regional policy since 2007.
Institutionalization of Serbia's regional policy started in 2007. The Regional Development Strategy of Republic of Serbia 2007-2012 is the first document on regional development, which defines the country's development priorities. The Law on Regional Development (Law on RD) was responsible for creating the legal framework and policy for regional development in 2009 (modified in 2010), and the regulation on NUTS1 regions was also implemented in 2009 (modified in 2010). After long discussions and several modifications , eventually 5 regions (five NUTS 2 and thirty NUTS 3) were established in Serbia in 2010.
The Ministry of Economy and Regional Development is responsible for the institutional coordination of the regional policy. Regional Development Agencies are at the intermediate level of institutional hierarchy. After the regionalization of Serbia, the Autonomous Province of Vojvodina remained a whole and unified NUTS 2 region with complex and developed regional institutions.
The main function of regions should not be statistical-planning, as Serbia has very unevenly spread geographically defined economic inequalities. In order to balance the negative impacts of globalization and the neoliberal economic policy and because of the ongoing EU integration, the competitiveness of local economies should be strengthened.
It should be noted that Serbia had the largest and most differential spatial structure of the former Yugoslavia, furthermore the war conditions gave special characteristics to the spatial backwardness and setback.
Regional Disparities in Serbia had been massively growing since the 90s - in spite the fact that Vojvodina had tradition and special rights (to autonomy and self determination). Vojvodina's example (institutions, self-determining, self-organisation, regional responsibility) could be a model for Serbia's further praxis of regionalisation, but only with constitutional guarantees, because regions are very irritable and "delicate" entities in a highly politicised and centralised state.
Institutionalisation of regional policy (on regional level) is inevitable to have functional regional development in Serbia. The "bottom up" regionalism does not function and the "top down" regionalisation and the new-created Regional Policy in Serbia is not appropriate to reduce regional inequality.
The current Regional Policy (commended from one center) is not appropriate to reduce regional inequalities in Serbia, even if there is a complete institutional framework (APV). Functional regions (mezo-level) and decentralised political power is needed for Balanced Regional Development.
Currently, the country's development path is complicated and shows numerous sophisticated features in many segments of the economic progression. The statistical-planning role of territorial units would be largely modified if region becomes a functional category and connects to regional economic development. This is an opportunity for Serbia to take a path of effective economic development.

Keywords: decentralization, regionalism, developement, European Union, integration

Published: October 31, 2013  Show citation

ACS AIP APA ASA Harvard Chicago Chicago Notes IEEE ISO690 MLA NLM Turabian Vancouver
Szügyi, É. (2013). REGIONS AND REGIONALISM IN SERBIA. DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism, 5(3), 105-126. doi: 10.32725/det.2013.023
Share...
Download citation
  • BibTeX (.bib)
  • Bookends (.ris)
  • EasyBib (.ris)
  • EndNote (.enw)
  • EndNote 8 (.xml)
  • ISI WoS (.isi)
  • Medlars (.medlars)
  • Mendeley (.ris)
  • MODS (.xml)
  • Papers (.ris)
  • RefWorks (.txt)
  • RefManager (.ris)
  • RIS (.ris)
  • MS Word (.xml)
  • Zotero (.ris)
    • Open full article

    References

    1. Babin, M. (2009). Prociklična fiskalna politika i održavanje makroekonomski stabilnosti u Srbiji u periodu 2001-2008. Finansije, godina LXIV, 1-6. sz. 86.o.
    2. Boeckhout, S.-Heller, C. (2009). Merenje regionalnog razvoja u Srbiji: Zahtevi sa stanovišta EU, Centar za starteško ekonomska istraživanja, "Vojvodina - CESS", 28-29. sz., Vlade AP Vojvodine, 7.o.
    3. Đorđević, M. (2007). Mesto Srbije u regionalnom razvoju Zapadnog Balkana, Zbornik radova sa međunarodne konferencije "Euroregije i jugoistočna Evropa", Ekonomski Institut, Sarajevo, 157. o.
    4. Eždenci, I. (2011). O ciljevima i pokazateljima regionalnog razvoja. Centar za starteško ekonomska istraživanja. Vlade AP Vojvodine. "Vojvodina - CESS". 28-29. szám. 4.old.
    5. Gasmi, G. (2007). Principi Evropske Unije o državnoj pomoći u kontekstu procesa stabilizacije i asocijacije - putokaz za harmonizaciju Srbije. Finansije, godina LXII, 1-6. sz. 85.o.
    6. Illés I. (2002). Közép- és Délkelet-Európa az ezredfordulón: átalakulás, integráció, régiók. Dialóg Camous, Budapest-Pécs.
    7. Izveštaj o razvoju Srbije 2012.
    8. Janić, D. (2009). Srbija država regiona. Izazovi evropskih integracija. Časopis za pravo i ekonomiju evropskih integracija. 2009/6. szám. 103-115. old.
    9. Juhász J. (2003). Defenzív nacionalizmus és pragmatizmus a posztmilosevicsi Szerbiában, In: Kiss J. László (szerk.): Nemzeti identitás és külpolitika Közép- és Kelet-Európában, Teleki László Alapítvány, Budapest.
    10. Kemenszky, Á. (2008). A nyugat-balkáni uniós stratégia fejlődési irányai: stabilizáció és/vagy csatlakozás? In: Balogh Péter, Dobos András, Forgács Attila, Szűcs Anita, Nagy Beáta(szerk): 60 éves a Közgazdaságtudományi Egyetem: A Jubileumi Tudományos Konferencia alkalmából készült tanulmányok: Társadalomtudományi Kar. AulaKiadó,Budapest.155-171.o. http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=TFWKXA
    11. Komšić, J. (2007). Evropski političko-pravni pristup decentralizaciji i regionalizaciji. In: Kosta Josifidis (szerk.): Evropske regionalne politike s osvrtom na perspektive Vojvodine. Univerzitet u Novom Sadu, Ekonomski fakultet Subotica. Novi Sad. 65-96.old.
    12. Kovačević, M. (2009). Makroekonomski ambijent Srbije, Centar za starteško ekonomska istraživanja, "Vojvodina - CESS", 16-17. sz., Vlade AP Vojvodine, 17.o.
    13. Lopandić, D. (2010). Reforme Evropske Unije, Zapadni Balkan i Srbija, Zakasnela integracija, Letöltve: http://www.raris.org/download/regionalizacija/reforma_eu_zapadnibalkan_srbija%20Dusko%20Lopandic.pdf(2011.10.20.)
    14. Lengyel, I. (2010). Regionális gazdaságfejlesztés. Verszenyképesség, klaszterek és alulról építkező stratégiák, Budapest, Akadémia Kiadó
    15. Lengyel Imre-Rechnitzer, J. (2004). Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus, Budapest-Pécs
    16. Mészáros Rezső, Boros Lajos, Nagy Erika, Pál Viktor & Nagy Gábor (2010). A globális gazdaság földrajzi dimenziói. Akadémiai Kiadó. Budapest. 396.old.
    17. Milosavljević, B. (2009). Sistem lokalne samouprave u Srbiji, Stalna Konferencija Opština i Gradova, Beograd
    18. Nacionalni program za Evropske integracije, RS Vlada, 2012.
    19. Nacionalni program za usvajanje pravnih tekovina Evropske Unije za period 2013-2016., Kancelarija za Evropske integracije, 2013.
    20. Nagy I. (2007). A Kárpát-medence régiói 7. Vajdaság. Dialóg Campus Kiadó, Pécs-Budapest
    21. Nemes Nagy, J. (2009a). Terek, helyek, régiók. A regionális tudomány alapjai, Budapest, Akadémia Kiadó
    22. Opštine i regioni RS, 2012
    23. Pálné Kovács, I. (2004). A közigazgaztási régiók esélyei hazánkban, Letöltve: www.matd.iif.hu/04sze.html (2007.05.10.)
    24. Pálné Kovács, I. (2008). Helyi kormányzás Magyarországon, Dialog Campus, Budapest-Pécs
    25. Prelazni trgovinski sporazum="Sl.Gl."RS-Medjunarodni ugovori, br. 83/2008.
    26. Simić, P. (2009). Polovi razvoja i regionalizam u Francuskoj. Izazovi evropskih integracija. Časopis za pravo i ekonomiju evropskih integracija 2. évf. 2009. 6. sz. 59-72. o.
    27. Statistički godišnjak 2011.
    28. Statistički godišnjak 2012.
    29. Statistički kalendar Republike Srbije 2013., Republika Srbija, Republički zavod za statistiku, Beograd, 2013
    30. Takács, Z. (2008). Területi szerveződés és regionalizáció Szerbiában. In: Gábrity Molnár Irén és Mirnics Zsuzsa (szerk.) Regionális erőnlét. MTT., Szabadka, pp. 123.-158.
    31. Tripković, M. (2003). Regionalizálódás Szerbiában, különös tekintettel a Vajdaság helyzetére = Tér és Társadalom 17. évf. 4. sz. 117-155. o. Go to original source...
    32. Uredba o utvrđivanju jedinstvene liste razvijenosti regiona i jedinica lokalne samouprave za 2013. Godinu. Sl. Gl. RS. Br. 62/2013.
    33. Uredba o nomenklaturi statistickih teritorijalnih jedinica. Sl.Gl. RS. br. 109/2009 i 46/2010
    34. Vučetić, D. & Janitijević, D. (2006). Decentrallizacija kao polazište daljeg razvoja Srbije - Priručnik, Nacionalna koalicija za decentralizaciju, Centar za razvoj građanskog društva PROTECTA, Niš.
    35. Vuletić, V. & Vukelić, J. (2009). Odnos političke elite Srbije prema regionalizaciji. Izazovi evropskih integracija. Časopis za pravo i ekonomiju evropskih integracija 2. évf. 2009. 6. sz. 117-133. o.
    36. Zakon o regionalnom razvoju, 2010. = Sl. Gl. RS. Br. 14/1009

    This is an open access article distributed under the terms of the Creative Commons Attribution 4.0 International License (CC BY 4.0), which permits use, distribution, and reproduction in any medium, provided the original publication is properly cited. No use, distribution or reproduction is permitted which does not comply with these terms.


    Return to the content