DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism 2014, 6(3):54-68 | DOI: 10.32725/det.2014.021

Dél-Dunántúli települések egy országos piackutatás tükrében

Zoltán Koltai
University of Pécs, 1/B. Szántó K. J. str. Pécs H-7633

2004-2005-ben rétegzett kérdőíves kutatást végeztünk, melynek keretében ezer magánszemély és szintén ezer vállalatvezető adott választ a magyarországi települések versenyképességével kapcsolatos kérdéseinkre. A kapott eredmények tükrében 2012-2013-ban megismételtük lakosságra vonatkozó vizsgálatunkat (vállalatokra vonatkozó újabb kutatásunk még nem valósult meg), lehetőséget teremtve ezzel a közel egy évtizedes időszak átfogó értékelésére.
A versenyképesség, sikeresség értelmezése a kutatás során nem korlátozódik a fogalom kizárólag gazdasági megközelítésére, hanem annál tágabban, komplex módon, egyaránt értjük alatta a társadalmi és környezeti szempontokat, az általában vett életminőséget.
Az általunk vizsgált témakörök felölelték a lakóhelyi vonzerők értékelését, országos és regionális települési rangsorok felállítását, a legsikeresebbnek gondolt városok vonzerejének vizsgálatát országos és regionális léptékben, a lakóhely potenciális megváltoztatásának okait és annak területi jellegzetességeit, valamint a különböző településtípusok, mint lakóhelyek megítélését.
Jelen tanulmányban, ahogy erre a cím is utal, mindössze a kutatás bizonyos részeredményeinek közlésére vállalkozunk, ami egyrészt az elemzett témák közötti szelekcióban, másrészt a kapott eredmények Dél-Dunántúlra történő leszűkítésében mutatkozik meg.

Keywords: versenyképesség, lakóhelyi vonzerők, településrangsor, Dél-Dunántúl, Pécs

Settlements of South Transdanubia in the Light of a National Market Survey

We made a layered questionnaire survey in 2004-2005. We wanted to find the answer to the following questions: What aspects do Hungarian citizens prefer when choosing their place of residence? What characteristics, advantages and disadvantages do they use to describe the settlement types of different size? Which Hungarian settlements are considered competitive by the respondents and why? Which are the settlements that the stakeholders see as real centres of gravity? How much are the respondents willing to move to another settlement? In the light of the results, we repeated our survey of the population in 2012-2013, allowing thereby the comprehensive evaluation of a period of almost ten years. In this phase of data recording we used the method of a layered questionnaire survey again, in which it was one thousand private persons again who responded to our questions.

Keywords: competitiveness, residential attractions, settlement hierarchy, South Transdanubia, Pécs

Published: October 31, 2014  Show citation

ACS AIP APA ASA Harvard Chicago Chicago Notes IEEE ISO690 MLA NLM Turabian Vancouver
Koltai, Z. (2014). Settlements of South Transdanubia in the Light of a National Market Survey. DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism, 6(3), 54-68. doi: 10.32725/det.2014.021
Share...
Download citation
  • BibTeX (.bib)
  • Bookends (.ris)
  • EasyBib (.ris)
  • EndNote (.enw)
  • EndNote 8 (.xml)
  • ISI WoS (.isi)
  • Medlars (.medlars)
  • Mendeley (.ris)
  • MODS (.xml)
  • Papers (.ris)
  • RefWorks (.txt)
  • RefManager (.ris)
  • RIS (.ris)
  • MS Word (.xml)
  • Zotero (.ris)
    • Open full article

    References

    1. Ambrus, Z., Kissné Majtényi, M., Kólyáné Sziráki, Á., Malakucziné Póka, M. (2008). Nagyvárosok összehasonlító vizsgálata, Területi Statisztika 2., pp. 136-163.
    2. Berényi, B. E. (2009). Budapest belvárosának társadalmi megítélése egy kérdőíves felmérés tükrében, Földrajzi Közlemények 2., pp. 135-146.
    3. Bodnár, G. (2012). Versenyképesség az Európai Unióban, Egy lehetséges megközelítés a NUTS 2-es régiók versenyképességének meghatározására, Területi Statisztika 2., pp. 146-159.
    4. Boddy, M. (2002). Linking competitiveness and cohesion, In. BEGG, I. (ed): Urban Competitiveness. Policies for dynamic cities, The Policy Press, Bristol, pp. 33-52. Go to original source...
    5. Chesire, P. (1999). Cities in Competition: Articulating the Gains from Integration, Urban Studies 36. 5-6., pp. 843-864. Go to original source...
    6. Csabina, Z., Leveleki, M. (2006). Vállalkozások Közép- és Nyugat-Dunántúlon a kistérségek gazdasági és demográfiai helyzetének és iparosodottságának tükrében, Comitatus 1-2., pp. 7-21.
    7. Csomós, Gy. (2013). Magyarország gazdasági központjainak pozícióváltozása 1992 és 2011 között, Területi Statisztika 6., pp. 529-550.
    8. Enyedi, Gy. (1997). A sikeres város, Tér és Társadalom 4., pp. 1-7. Go to original source...
    9. Farkas, M. B. (2012). A korrigált humán fejlettségi mutató kistérségek közötti differenciáltsága Magyarországon, Területi Statisztika 3., pp. 230-249.
    10. Grosz, A. (2011). A hazai vállalkozások innovációs és K+F-tevékenységének területi különbségei, Területi Statisztika 3., pp.211-226.
    11. Horváth, Gy. (1998). Európai regionális politika. Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 501 p.
    12. Jakobi, Á. (2010). Az információs társadalom versenyképesség komplex területi értékelési lehetőségei, Falu Város Régió 1., pp. 30-32.
    13. Jensen-Butler, C. (1997). Competition between cities, urban performance and the role of urban policy: a theoretical framework, In. Jensen-Butler, C., Shachar, A., Weesep, J. Van (eds): European Cities in Competition, Averbury Publishing Company, Aldershot-Brookfild, pp. 3-42.
    14. Koltai, Z. (2005). A magyarországi városok versenyképességének lakossági megítélése, Tér és Társadalom 3.-4., pp. 23-41. Go to original source...
    15. Koltai, Z. (2006). A magyar lakosság és vállalati szféra lakó-, illetve telephelyválasztásának szempontjai, Területi Statisztika 3., pp. 240-254.
    16. Koltai, Z. (2008). Evaluation of Settlement Attractivements in Hungary, Tradecraft Review, Special Issue, pp. 67-74.
    17. Lampertné Akócsi, I. (2010). A humán tőke versenyképessége a visegrádi országcsoport régióiban, Területi Statisztika 6., pp. 659-673.
    18. Lengyel, I. (2003). Verseny és területi fejlődés: Térségek versenyképessége Magyarországon, JATEPress, Szeged, 454 p.
    19. Lukovics, M. (2006). A magyar megyék és a főváros versenyképességének empirikus vizsgálata, Területi Statisztika 2., pp.148-166.
    20. Lukovics, M., Kovács, P. (2008). Eljárás a területi versenyképesség mérésére, Területi Statisztika 3., pp.245-263.
    21. Lukovics, M., Kovács, P. (2011). A magyar kistérségek versenyképessége, Területi Statisztika 1., pp.52-71.
    22. Lukovics, M., Lóránd, B. (2010). A versenyképesség és pályázati forrás-allokáció kistérségi szinten, Tér és Társadalom 4., pp. 81-102. Go to original source...
    23. Makra, L., Sümeghy, Z. (2010). Magyarországi városok és megyék osztályozása infrastrukturális és környezeti indikátorok alapján, Földrajzi Közlemények 2., pp. 203-215.
    24. Makszim, Gy. (2011). A magyar megyék gazdasági fejlettségének összehasonlító elemzése a társadalmi folyamatok összefüggésében, Comitatus 6., pp. 18-27.
    25. Molnár, B. (2006). A magyarországi kis- és középvárosok globalizációs típusai, Tér és Társadalom 4., pp. 67-83. Go to original source...
    26. Nagyházi, Gy., Vanyó, P. P. (2010). A településhálózat fejlesztési koncepció város-klaszterei és az ott lakók attitűdjei, Falu Város Régió 2-3., pp. 21-27.
    27. Tánczos, T. (2010). A magyarországi kistérségek jellemzése társadalmi-gazdasági fejlettségük és fejlődésük alapján, Területi Statisztika 4., pp. 406-419.
    28. Tóth, B. I. (2014). A hazai kistérségek vonzerejének és területi tőkéjének néhány összefüggése, Területi Statisztika 1., pp. 3-18.
    29. Tóth, G., Nagy, Z. (2013). Eltérő vagy azonos fejlődési pályák? A hazai nagyvárosok és térségek összehasonlító vizsgálata, Területi Statisztika 6., pp. 593-612.

    This is an open access article distributed under the terms of the Creative Commons Attribution 4.0 International License (CC BY 4.0), which permits use, distribution, and reproduction in any medium, provided the original publication is properly cited. No use, distribution or reproduction is permitted which does not comply with these terms.


    Return to the content