DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism 2015, 7(1):79-94 | DOI: 10.32725/det.2015.006
Sir Nicholas Stern közgazdász figyelmeztetése szerint a globális felmelegedés nagyobb csapást okozhat a világgazdaságnak mint a két világháború, és az 1930 -as években zajló válság. De hol tartunk most ebben a folyamatban, mi várható a közeljövőben és milyen lehetőségeink vannak a negatív hatások visszaszorítására és a globális felmelegedés lassítására?
A Föld lakossága jelenleg több, mint 7 milliárd fő és az óvatos becslések szerint is több, mint 9 milliárdan fogunk élni a bolygón 2050-ben, hiszen naponta körülbelül negyedmillió fővel növekszik a lélekszám (Nemzeti Vidékstratégia 2020). A víz és az ökoszisztéma készletek rohamosan fogynak a túlhasználat miatt, főleg a fejlett országokban igen magasak az úgynevezett ökológiai lábnyom értékei. A szélsőséges időjárási jelenségek megjelenése és egyre gyakoribbá válása és ennek a globális felmelegedéssel együttjáró hatásai, jelentős és egyre növekvő mértékben kihatnak a mezőgazdasági termékek termelésére is. A jelenség azért is kiemelten kezelendő, mert a világ egyes részein jelentkező éhínség és vízhiány a klímaváltozás hatására sokkal nagyobb problémát fog jelenteni, mint napjainkban.
A VAHAVA (VAltozás-HAtás-VAlaszok) jelentésben is megfogalmazódik az a kérdés, amely a klímaváltozással foglalkozó szakembereket is foglalkoztatja: egyértelműen klímaváltozásról van -e szó és ha igen, akkor ebben milyen szerepe van az emberi tevékenységnek? A kérdés komolysága mellett egyértelműnek látszik, hogy a felvetés szinte költői, hiszen a föld egyértelmű üzeneteket küld: a légkörben ugrásszerűen emelkedett az üvegházhatású gázok koncentrációja (szén-dioxid, metán, nitrogén-oxid, stb.), az átlaghőmérséklet folyamatosan emelkedik (sorra dőlnek meg a melegrekordok), a tengerek hőmérséklete ugyancsak emelkedik, a gleccserek területe ugrásszerűen zsugorodik, tartós aszályok és helyenként özönvizek jelennek meg. Változnak a növények és az állatok élőhelyei, a madár-vonulások útvonalai. A szélsőséges időjárási jelenségek negatív hatásai tehát multifaktoros problémakört jelentenek. A hatások több csoportra bonthatóak. Egy részük már viszonylag rövid távon éreztetik hatásukat (pl. az emberek egészségi állapotára hatnak), más részük viszont indirekt módon fejtik ki negatív befolyásukat, hosszú időszakot felölelően. A mai tudásunk szerint ezek a folyamatok visszafordíthatatlanok.
Az egyik legnagyobb problémával foglalkozik az UNESCO által közzétett 4. Víz Világjelentés, amely felhívja a figyelmet a vízminőséggel, a felszín alatti vizekkel, a sivatagosodással, a területdegradációval, valamint az aszállyal kapcsolatos problémákra (UNESCO, 2013). A jelentés a víz probléma jelentőségét globális szintre emeli és felhívja a figyelmet a klímaváltozás negatív hatásai mellett az "elszigetelt" gondolkodás veszélyeire. Az elszigetelt gondolkodás azonban nemcsak földrajzi határokon belül jelenik meg, hanem ágazatokként is megfigyelhető a külön gondolkodás és megoldás keresés. A felvázolt problémák megoldása, mint innovációs folyamat a fejlett országokban már megkezdődtek, azonban a fejlődő országoknak komoly segítségre van szükségük e tekintetben. A helyzetet tovább súlyosbítja az ökoszisztéma és a társadalmi-gazdasági ágazatok között fennálló örökös vízért történő versengés.
Economist Sir Nicholas Stern warned that the global warming could cause major blow to the world economy than the two world wars and the crisis in the 1930s. But where are we in this process now and what can be expected in the near future and what opportunities we are to curb the negative effects and to slow down the global warming.
The world's population is more than 7 billion people now and we will live more than 9 billion on the planet in 2050 according to the conservative estimation because daily the number of inhabitants increases by approximitaly a quarter of a million people (National Rural Strategy, 2020).
The water and ecosystem resources are diminishing due to overuse and the values of ecological footprint are very high especially in the developed countries. The increase of extreme weather events and its effects associated with the global warming have also growing impact on agricultural production. This phenomenon is important because to solve the famine and the water shortage will be much bigger problem due to climate change than today.
The VAHAVA reports (change-impact-response) draw also attention to the issue which is also important for experts of climate change: Is it clearly climate change and if so than what the role of the human activity in it is? It seems clear that the assumption is almost poetic as the earth sends clear messages: the concentration of greenhouse gases increased suddenly in the atmosphere (carbon-dioxide, methan, nitrous oxide, etc), the average temperature continues to rise (increasing number of hot records), the sea temperature is also rising, the area of glaciers is shrinking dramatically and prolonged drought and flood waters in some places appear. The habitats of plans and animals, routes of bird migration change. The negative effects of extreme weather events thus represent a broad problem area. The effects can be devide into several groups. Some of them have impact already relatively short-term (for example affect of health of people) another part of them, however, exerts a negative influence in an indirect way for a long period of time. According to our present knowledge these processes are irreversible.
The 4th Water Report published by UNESCO is dealing with the one of the biggest problems which draws attention to hazards which are related water quality, groundwater, desertification, land degradation and drought (UNESCO, 2013). The report finds that the water problem occurs globally and it stresses the dangers of "isolated" thinking related to climate chnage. However, the isolated thinking appears not only within the geographical boundaries but it also can be observed in sectors together with the "isolated" solution search. Solution to the problems outlined as an innovation process have already begun in developed countries, however, the developing countries need serious help in that regard. The situation is further aggravated by perpetual competition for water between the ecosystem and socio-economic sectors.
Published: March 31, 2015 Show citation
Go to original source...This is an open access article distributed under the terms of the Creative Commons Attribution 4.0 International License (CC BY 4.0), which permits use, distribution, and reproduction in any medium, provided the original publication is properly cited. No use, distribution or reproduction is permitted which does not comply with these terms.
