DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism 2015, 7(2):138-156 | DOI: 10.32725/det.2015.020

A KELET-EURÓPAI EGÉSZSÉGPARADOXON TÁRSADALMI-GAZDASÁGI ÉS TERÜLETI ÖSSZEFÜGGÉSEI MAGYARORSZÁGON

Zoltán Egria, Tamás Tanczósb
a Szent Istvan Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Tessedik Campus, Address: 5540 Szarvas, Szabadság u. 1-3
b Eszterházy Károly Főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Address: 3300 Eger, Egészségház utca 4

Dolgozatunk az ún. kelet-európai egészségparadoxon magyarországi vonatkozásait, legújabb eredményeit ismerteti (kis-)térségi megközelítésben. Tanulmányunkban arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk a nemenkénti korai halandóság és a főbb halálokok térbeli összefüggéseit, valamint azok társadalmi-gazdasági és területi beágyazottságát. Vizsgálataink eszköztárát a területi adatok feltáró módszere (ESDA) jelenti: a globális autokorrelációs teszt, valamint az általános és a térbeli jegyeket is tükröző regressziós modellek segítségével mutatjuk be Magyarország kistérségeinek főbb egészségegyenlőtlenségeit.
Megállapítást nyert, hogy hangsúlyos térbeli determináció jellemzi az idő előtti halálokokat mindkét nem esetében, de különösen a férfiak tekintetében. A korai halálokok regressziós modelljei igazolták, hogy a társadalmi-gazdasági fejlettség, a településszerkezet, az életmód, a társadalmi tőke, az egészségügyi infrastruktúra, a kirekesztés kistérségi egyenlőtlenségei, valamint a szomszédsági relációk alapvetően befolyásolják a területi halandósági állapotot a férfiak esetében. A női korai halandóság esetében is igazak ezek a megállapítások, egyetlen kivétellel: ez pedig a szomszédsági hasonulás. Kutatási eredményeink alapján fontos kiemelnünk, hogy a társadalmi-gazdasági és egyéb magyarázó faktorokon túl a térbeliség, a térséghez tartozás fontos magyarázó faktor az idő előtti halálozás kistérségi egyenlőtlenségében. Különösen a korábbi ipari bázist, Borsod-Abaúj-Zemplén megyét szükséges megemlíteni, amely igen szignifikáns komplex válsággócnak számít mindkét nem egészségi állapotában napjaink Magyarországán. A területi egészségi állapot javítása érdekében rövid távon az egészségmagatartás fejlesztését és a pszichoszociális stressz (civil szervezetek általi) oldását javasoljuk.

Keywords: egészségegyenlőtlenségek, egészségparadoxon, területi autokorreláció, idő előtti halandóság, térbeli regresszió elemzés

Socio-Economic and Spatial Correlations of the Eastern European Health Paradox in Hungary

This paper describes the Hungarian aspects and the latest results of the so-called Eastern European health paradox in terms of (micro-)regions. In particular, this paper aims at highlighting the spatial correlations of premature mortality and the main causes of death by gender as well as their socio-economic and spatial embeddedness. The tool for our study is represented by exploratory spatial data analysis (ESDA): the main health inequalities of Hungary's micro-regions are described with the use of global autocorrelation tests as well as regression models suitable for the identification of general and spatial features.
According to our findings, the causes of premature death are characterised by a marked spatial determination for both genders but mostly for men. The regression models of the causes of premature death have confirmed that neighbourhood relations and micro-regional inequalities in issues like the level of socio-economic development, settlement structure, lifestyle, social capital, healthcare infrastructure or social deprivation have substantial impacts on mortality in a given area in the case of men. These findings are also true for women, except for one issue: neighbourhood assimilation. It should be noted in view of our research findings that, in addition to socio-economic explanatory factors, spatiality (belonging to a region) is a major explanatory factor regarding the micro-regional inequalities of premature mortality. In particular, Borsod-Abaúj-Zemplén county, known as a former industrial base, should be noted here; this county is a significant and complex crisis area with regard to the health status of both genders in Hungary today. As a short-term measure for the improvement of spatial health status, the development of health awareness and the mitigation of psychosocial stress (by civil organisations) are suggested.

Keywords: health inequalities, health paradox, spatial autocorrelation, premature mortality, spatial regression analysis

Published: July 31, 2015  Show citation

ACS AIP APA ASA Harvard Chicago Chicago Notes IEEE ISO690 MLA NLM Turabian Vancouver
Egri, Z., & Tanczós, T. (2015). Socio-Economic and Spatial Correlations of the Eastern European Health Paradox in Hungary. DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism, 7(2), 138-156. doi: 10.32725/det.2015.020
Share...
Download citation
  • BibTeX (.bib)
  • Bookends (.ris)
  • EasyBib (.ris)
  • EndNote (.enw)
  • EndNote 8 (.xml)
  • ISI WoS (.isi)
  • Medlars (.medlars)
  • Mendeley (.ris)
  • MODS (.xml)
  • Papers (.ris)
  • RefWorks (.txt)
  • RefManager (.ris)
  • RIS (.ris)
  • MS Word (.xml)
  • Zotero (.ris)
    • Open full article

    References

    1. Andorka, R. (2006). Bevezetés a szociológiába. [Introduction to sociology.] Budapest: Osiris.
    2. Anselin, L. (2005). Exploring Spatial Data with GeoDaTM : A Workbook. Spatial Analysis Laboratory Department of Geography University of Illinois. Illinois: Center for Spatially Integrated Social Science.
    3. Bakos, I. (2003). Európai válságkezelési tanulmányok. [European crisis management studies.] Miskolc: EU Gazdaságtana Intézet.
    4. Balatoni, I. (2011). Versenyképesség és egészségkultúra összefüggései regionális megközelítésben. Doktori értekezés. [The interrelations of competitiveness and health culture in regional context. PhD dissertation.] Debrecen: Debreceni Egyetem Kerpely Kálmán Növénytermesztési, Kertészeti és Regionális Tudományok Doktori Iskola.
    5. Bálint, L. (2010). A területi halandósági különbségek Magyarországon 1980-2006. [Spatial mortality differences in Hungary, 1980-2006.] Budapest: Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet.
    6. Black, D., Shore, E., Whitehead, M., Player, D., Turner, J., Fox, J., Morris, J., Townsend, P., Buller, A. (1980). Inequalities in health. The Black Report. London: Penguin Books.
    7. Boncz, I., Sebestyén, A. (2006). Economy and mortality in Eastern and Western Europe between 1945 and 1990: the largest medical trial of history. International Journal of Epidemiology, 35, 796-797. Go to original source...
    8. Borell, C., Arias, A. (1995). Socioeconomic factors and mortality in urban settings: the case of Barcelona, Spain. Journal of Epidemiology and Community Health, 49, 460-465. Go to original source...
    9. Cornia, G. A., Paniccia, R. (2000). The Transition Mortality Crisis: Evidence, Interpretation and Policy Responses. New York: Oxford University Press. Go to original source...
    10. Csite, A., Németh, N. (2007). A születéskor várható élettartam kistérségi egyenlőtlenségei az ezredforduló Magyarországán. [The micro-regional inequalities of life expectancy at birth in the Hungary of millenium.] Kormányzás Közpénzügyek Szabályozás, 2, 257-289.
    11. Daróczi, E. (2004). Európa kelet-nyugati megosztottsága az életesélyek terén. [Europe's east-west divide in terms of life expectancy.] In Daróczi E., Kovács K. (Ed.), Halálozási viszonyok az ezredfordulón: társadalmi és földrajzi választóvonalak. (pp. 11-40) Budapest: KSH-NKI.
    12. Dégi, L. Cs. (2010). A daganatos betegségek pszichoszociális vetületeinek vizsgálata. Doktori értekezés. [The examination of pychosocial aspects of neoplasms. PhD dissertation.] Budapest: Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola.
    13. European Commission (2008). Together for health: A strategic approach for the EU 2008-2013. Press release. Retrieved December 12, 2010, from http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+IM-PRESS+20081009IPR39072+0+DOC+XML+V0//EN
    14. Fiscella, F., Franks, P. (1997). Poverty or income inequality as predictor of mortality: longitudinal cohort study. British Medical Journal, 314, 1724-1728. Go to original source...
    15. Groenewegen, P. P., Westert, G. P., Boshuizen, H. C. (2003). Regional differences in Healthy Life Expectancy in the Netherlands. Public Health, 117, 424-429. Go to original source...
    16. Gutiérrez-Fisac, J. L., Gispert, R., Sola, J. (2000). Factors explaining the geographical differences in Disability Free Life Expectancy in Spain. Journal of Epidemiology and Community Health, 54, 451-455. Go to original source...
    17. Hablicsek, L., Kovács K. (2007). Az életkilátások differenciálódása iskolázottság szerint, 1986-2005. [Differentiation of life expectancy by educational attainment, 1986-2005.] Budapest: KSH.
    18. Józan, P. (1997). A nők egészségi állapotának néhány jellemzője. [Some features of women's health situation.] In Lévai, K., Tóth, I. Gy. (Ed.), Szerepváltozások: Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 1997 (pp.107-121). Budapest: Tárki-Munkaügyi és Egyenlő Esélyek Titkársága.
    19. Klinger, A. (2006). Újabb adatok a vidéki kistérségek és a budapesti kerületek halandósági különbségeiről. [Recent data on mortality of rural microregions and Budapest districts.] Demográfia, 49, 197-231.
    20. Kopp, M. S., Skrabski, A., Székely, A., Stauder, A., Williams, R. (2007). Chronic stress and social changes, socioeconomic determination of chronic stress. Annals of the New York Academy of Sciences, 325-338. Go to original source...
    21. Kopp, M. S., Skrabski, Á. (2001). Pszichoszociális tényezők és egészségi állapot. [Psychosocial factors and health status.] A Népesedéspolitikai ad-hoc Munkabizottság számára készített tanulmány. Budapest: Research Paper.
    22. Kovács, K. (2011). Társadalmi egyenlőtlenségek a mortalitásban Magyarországon (1971-2008) és az epidemiológiai átmenet elmélete. [Social inequalities in hungarian mortality (1971-2008) and the theory of epidemiological transition.] Budapest: KSH-NKI. Go to original source...
    23. Központi Statisztikai Hivatal (2007): Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről. [Information on the priority support micro-regions.] Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
    24. Központi Statisztikai Hivatal (2009). A légzőszervi megbetegedések. [Respiratory diseases.] Statisztikai tükör, 44, 1-3.
    25. Lackó, M., Semjén, A., Fazekas, M., Tóth, I. J. (2011). Rejtett gazdaság, rejtett foglalkoztatottság - kutatási eredmények és kormányzati politika a nemzetközi és hazai irodalom tükrében. [Hidden economy, underground employment - research results and government policy in the light of international and domestic literature.] Budapest: Research Paper.
    26. Leyland, A. H. (2004). Increasing Inequalities in Premature Mortality in Great Britain. Journal of Epidemiology and Community Health, 58, 296-302. Go to original source...
    27. Mackenbach, J., Looman, C.W. (1994). Living standards and mortality in the European Community. Journal of Epidemiology and Community Health, 48, 140-145. Go to original source...
    28. Mackenbach, J. P. (2006). Health Inequalities: Europe in Profile. Rotterdam: Erasmus MC University Medical Center. Go to original source...
    29. Mackenbach, J. P., Kunst, A. E., Looman, C. W. (1991). Cultural and economic determinants of geographical mortality patterns in the Netherlands. Journal of Epidemiology and Community Health, 45, 231-237. Go to original source...
    30. Marmot, M. (2004). Status Syndrome. London: Bloomsbury Publishing. Go to original source...
    31. Meslé, F. (2004). Mortality in Central and Eastern Europe: long-term trends and recent upturns. Demographic research. Research Paper, Special Collection 2. Go to original source...
    32. Nemes Nagy, J. (2009). Terek, helyek, régiók. - A regionális tudomány alapjai. [Spaces, places, regions. - Bases of regional science.] Budapest: Akadémia Kiadó.
    33. Omran, A. (1971). The Epidemiologic Transition. A Theory of the Epidemiology of Population Change. The Milbank Memorial Fund Quarterly, 49, 509-538. Go to original source...
    34. Preston, S. H. (1975). The changing relation between mortality and level of economic development. Reprinted International Journal of Epidemiology (2007), 36, 484-490. Go to original source...
    35. Queste, A., Fehr, R., Kistemann, T., Blettner, M. (2002). Geo-socio-economic factors as determinants of health: An analysis of small area mortality rates in Germany. Geo Health Conference, Victoria University of Wellington.
    36. Skrabski, Á. (2003). A társadalmi tőke és a középkorú halálozás összefüggései. [The relations of social capital and middle-ageds' mortality.] Demográfia, 46, 95-103.
    37. Szilágyi, D., Uzzoli, A. (2013). Az egészségegyenlőtlenségek területi alakulása az 1990 utáni válságok idején Magyarországon. [The spatial evolution of health inequalities in Hungary during the post-1990 crises.] Területi Statisztika, 53, 130-147.
    38. Tóth, G. (2003). Területi autokorrelációs vizsgálat a Local.Moran I módszerével. [Spatial autocorrelation test with the Local Moran I method.] Tér és társadalom, 17, 39-49. Go to original source...
    39. Uzzoli, A. (2008). The mortality situation and its spatial dimension in Hungary. Regionální studia czech regional studies, 2, 41-50.
    40. Uzzoli, A. (2013). A válság és egészség Magyarországon - Feltételezések és vélemények. [The crisis and health in Hungary - Assumptions and opinions.] Egészségtudomány, 57, 10-27.
    41. Vitrai, J. (2011). Az egészség és az egészségegyenlőtlenség egyéni és közösségi befolyásoló tényezői. Doktori értekezés. [The individual and community factors that influence health and health inequalities. PhD dissertation.] Pécs: Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar, Egészségtudományi Doktori Iskola.
    42. Weidner, G., Cain, V. (2003). The Gender Gap in Heart Disease: Lessons From Eastern Europe. American Journal of Public Health, 93, 768-770. Go to original source...
    43. Whitehead, M. (1997). Life and death over the millenium. In Drever, F., Whitehead, M. (Ed.), Health Inequalities (pp. 7-28.) London: Stationery Office.
    44. WHO (2008). The World Health Report. Primary Health Care Now. More than ever. Geneva: WHO Press.
    45. Wilkinson, R., Marmot, M. (2003). Social determinants of health: the solid facts. Copenhagen: WHO Press.
    46. Woods, L. M., Rachet, B., Riga, M., Stone, N., Shah, A., Coleman, P. M. (2005). Geographical variation in life expectancy at birth in England and Wales is largely explained by deprivation. Journal of Epidemiology and Community Health, 59, 115-120. Go to original source...

    This is an open access article distributed under the terms of the Creative Commons Attribution 4.0 International License (CC BY 4.0), which permits use, distribution, and reproduction in any medium, provided the original publication is properly cited. No use, distribution or reproduction is permitted which does not comply with these terms.


    Return to the content