DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism 2016, 8(2):48-57 | DOI: 10.32725/det.2016.014

GLOBÁLIS ÉRTÉKTERMELÉSI HÁLÓZATOK ÉS TERÜLETI FEJLŐDÉS: A MAGYARORSZÁGI LÁBBELI-GYÁRTÓ IPAR ESETE

Ernő Molnár
University of Debrecen, Department of Social Geography and Regional Development Planning, H-4032 Debrecen, Egyetem tér 1

Kelet-Közép-Európa ipara az elmúlt negyedszázadban globális termelési hálózatokba integrálódott. Az újraiparosodáshoz komoly modernizációs remények fűződnek a régióban, miközben az is nyilvánvalóvá vált, hogy a szimplán olcsó munkaerőre épülő tevékenységek hosszabb távon nem kínálnak felzárkózási perspektívát: a nemzetközi ipari munkamegosztásba való bekapcsolódás varázsigéjévé a "feljebb lépés" folyamata vált. Jelen esettanulmány a hazai lábbeli-gyártó ipar helyzetének bemutatására vállalkozik. A statisztikai adatok mellett vállalati interjúk tapasztalataira, továbbá a Bőr- és Cipőipari Egyesülésnél gyűjtött információkra épülő írás az iparági szereplők globális termelési hálózatokban történő részvételének mikéntjére, illetve integrálódásuk következményeire fókuszál.

Keywords: globális termelési hálózatok, újraiparosodás, lábbeli-gyártó ipar

Global Production Networks and Regional Development: A Case Study of the Hungarian Footwear Industry

The industry in East-Central Europe has integrated into global production networks in the last quarter century. Modern reindustrialization is considerably expected in the region, meanwhile it has emerged that those works leaning on cheap labour do not provide close-up perspectives in the long run: the 'upgrading' has become the main objection, namely to join the international industrial diversification. This case study aims to present the current Hungarian footwear industry. The study, based on statistics data and interviews, as well as information collected at the Union of Leather and Footwear Industry, focuses on how the participants of the sector integrate into global production networks and what are its consequences.

Keywords: global production networks, reindustrialization, footwear industry

Published: July 31, 2016  Show citation

ACS AIP APA ASA Harvard Chicago Chicago Notes IEEE ISO690 MLA NLM Turabian Vancouver
Molnár, E. (2016). Global Production Networks and Regional Development: A Case Study of the Hungarian Footwear Industry. DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism, 8(2), 48-57. doi: 10.32725/det.2016.014
Share...
Download citation
  • BibTeX (.bib)
  • Bookends (.ris)
  • EasyBib (.ris)
  • EndNote (.enw)
  • EndNote 8 (.xml)
  • ISI WoS (.isi)
  • Medlars (.medlars)
  • Mendeley (.ris)
  • MODS (.xml)
  • Papers (.ris)
  • RefWorks (.txt)
  • RefManager (.ris)
  • RIS (.ris)
  • MS Word (.xml)
  • Zotero (.ris)
    • Open full article

    References

    1. Antalóczy, K., Sass, M. (1998). A bérmunka szerepe a világgazdaságban és Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 7-8: 747-770.
    2. Barta, G., Czirfusz, M., Kukelly, G. (2008). Újraiparosodás a nagyvilágban és Magyarországon. Tér és Társadalom, 4: 1-20. Go to original source...
    3. Bertram, H. (2005). Das Wandern der Schuhindustrie innerhalb Europas. Geographische Rundschau, 12: 46-53.
    4. Crestanello, P., Tattara, G. (2011). Industrial Clusters and the Governance of the Global Value Chain: The Romania-Veneto Network in Footwear and Clothing. Regional Studies 45 (2): 187-203. Go to original source...
    5. Cutrini, E. (2011). Moving Eastwards while Remaining Embedded: the Case of the Marche Footwear District, Italy. European Planning Studies 19 (6): 991-1019. Go to original source...
    6. Cseh, J., Farkas, J., Geiger, T., Várszegi, Á. (2002). Könnyűipari ágazatok az Európai Unióban és Magyarországon: textil-, ruházati, bőr- és cipőipar. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara: Budapest.
    7. Gereffi, G., Humphrey, J., Sturgeon, T. (2005). The governance of global value chains. Review of International Political Economy (1): 78-104. Go to original source...
    8. Humphrey, J., Schmitz, H. (2002): How does insertion in global value chains affect upgrading in industrial clusters? Regional Studies, 9: 1017-1027. Go to original source...
    9. Kaplinsky, R. (2004). Spreading the Gains from Globalization. What Can Be Learned from Value-Chain Analysis? Problems of Economic Transition, 2: 74-115.
    10. Kiss, É. (2010). Területi szerkezetváltás a magyar iparban 1989 után. Dialóg Campus Kiadó: Budapest - Pécs.
    11. Laki, M. (2005). A magyar cipőpiac átalakulása 1989 után, avagy a gyenge pozitív visszacsatolás esete. Bőr- és cipőtechnika, -piac 55 (6-7): 191-205.
    12. Molnár, E. (2013). Egy zsugorodó iparág újrapozícionálásának kérdőjelei: Magyarország cipőgyártása a rendszerváltás után. Tér és Társadalom, 4: 95-113. Go to original source...
    13. Molnár, E., Lengyel, I. M. (2016). Understanding the changing geography of labour-intensiv industries from a GPN perspective: case study oft he Hungarian leather and footwear sector. - Regional Statistics, 5 (2): 144-160. Go to original source...
    14. Roukova, P., Keremidchiev, S., Ilieva, M., Evgeniev, E. (2008). Footwear Industry: Delocalisation and Europeanisation. In: The Moving Frontier: The Changing Geography of Production in Labour Intensive Industries (ed. Labrianidis, L.) pp. 205-227. Ashgate, Aldershot England. Go to original source...
    15. Szalavetz, A. (2012). A "feljebb lépési" teljesítmény mérése a globális értékláncokon belül. Külgazdaság, 3-4: 66-86.
    16. Schmitz, H. (2006). Learning and Earning in Global Garment and Footwear Chains. The European Journal of Development Research 18 (4): 546-571. Go to original source...
    17. Scott, A. J. (2006). The Changing Global Geography of Low-Technology, Labour-Intensive Industry: Clothing, Footwear and Furniture. World Development 34 (9): 1517-1536. Go to original source...
    18. Yeung, H. W., Coe, N. M. (2015). Toward a Dynamic Theory of Global Production Networks. Economic Geography 91 (1): 29-58. Go to original source...

    This is an open access article distributed under the terms of the Creative Commons Attribution 4.0 International License (CC BY 4.0), which permits use, distribution, and reproduction in any medium, provided the original publication is properly cited. No use, distribution or reproduction is permitted which does not comply with these terms.


    Return to the content