DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism 2020, 12(3):58-81 | DOI: 10.32725/det.2020.022

The Economic Structure and Performance of the Catchment Area of the Hungarian Regional Centers

Judit Berkes
Széchenyi István University, Kautz Gyula Faculty of Business and Economics, H-9026 Győr, Egyetem tér 1., Hungary

Keywords: economic structure, economic performance, economy of Hungarian catchment areas, regional centers

This study examines the economic structure and performance of urban catchment areas. The five largest Hungarian regional centers are a traditional part of the Hungarian city network, as they are the five most populous cities after Budapest. The approach of territorial research is increasingly focused on the fact that the city as a center should not be studied without its immediate surroundings (agglomeration, region, catchment area). This study also keeps this in mind. The data were processed for the period between 1992 and 2015, on the basis of which the change can also be examined. Development trajectories show very different tendencies; Győr operates the catchment area as a strong center, while the surroundings of Pécs became fragmented due to the weakness of the center. Miskolc is characterized by a stagnant area, where the operation of another sub-center is very intensive, thus improving economic performance. Szeged is a solid center, whose catchment area is stabilized by several substations. The area of Debrecen is divided, the center is not able to energize its area.

Published: October 31, 2020  Show citation

ACS AIP APA ASA Harvard Chicago Chicago Notes IEEE ISO690 MLA NLM Turabian Vancouver
Berkes, J. (2020). The Economic Structure and Performance of the Catchment Area of the Hungarian Regional Centers. DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism, 12(3), 58-81. doi: 10.32725/det.2020.022
Share...
Download citation
  • BibTeX (.bib)
  • Bookends (.ris)
  • EasyBib (.ris)
  • EndNote (.enw)
  • EndNote 8 (.xml)
  • ISI WoS (.isi)
  • Medlars (.medlars)
  • Mendeley (.ris)
  • MODS (.xml)
  • Papers (.ris)
  • RefWorks (.txt)
  • RefManager (.ris)
  • RIS (.ris)
  • MS Word (.xml)
  • Zotero (.ris)
    • Open full article

    References

    1. Beluszky, P. (1967). A magyar városok központi szerepköre. Statisztikai Szemle, 6, 543-563.
    2. Beluszky, P. (1974). Nyíregyháza vonzáskörzete. (Földrajzi Tanulmányok, 13). Budapest: Akadémiai Kiadó.
    3. Beluszky, P. (1981). A városi vonzáskörzetek (városkörnyékiség) vizsgálatának elvi módszertani kérdései. Budapest: ÁSZI.
    4. Beluszky, P. (2014). Budapest - zászlóshajó vagy vízfej? Gödöllő: Szent István Egyetemi Kiadó.
    5. Beluszky, P., & Győri R. (1999). Magyarországi városhálózat és az EU-csatlakozás.Tér és Társadalom, 1-2, 1-30. Go to original source...
    6. Beluszky, P., & Győri, R. (2003). A város a láz, a nyugtalanság, a munka és a fejlődés. Magyarország városhálózata a 20. század elején. Korall, 11-12, 199-238.
    7. Benini, R., & Naldi, P. (2007). Strategy for a Regional Polycentric Urban System in Central-Eastern Europe Economic Integrating Zone. RePUS Final Report. RePUS, s.l.
    8. Bodor N., & Pénzes, J. (2012). Eger komplex vonzáskörzetének dinamikai vizsgálata. Tér és Társadalom, 3, 30-47. Go to original source...
    9. Bujdosó, Z. (2009). Gyöngyös város vonzáskörzetének változása az elmúlt negyedszázadban. Földrajzi Közlemények, 1, 59-74.
    10. Dusek, T. (2003). A gravitációs modell és a gravitációs törvény összehasonlítása. Tér és Társadalom, 1, 41-58. Go to original source...
    11. Dusek, T. (2011). Inadekvát adatok és egyéb módszertani kérdések a gravitációs modell alkalmazása során. Területi Statisztika, 6, 674-677.
    12. Egyed, I. (2016). From uniformity towards unequality in regional development policy: the case of France. Deturope, 3, 32-51. Go to original source...
    13. Faluvégi, A. (2008). A foglalkoztatás területi-települési szerkezete Magyarországon. Statisztikai Szemle, 12, 1077-1102.
    14. Fodor, I., & Hajdú, Z. (Eds.) (1985). Szekszárd vonzáskörzetének vizsgálata. Szekszárd: Tolna Megyei Tanács, Pécs: MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézete.
    15. Győri, R. (2010). A Kisalföld kereskedelmi vonzáskörzet-rendszere 1925-ben. Tér és Társadalom, 2-3, 303-309. Go to original source...
    16. Hajdú, Z., Horeczki, R., & Rácz, Sz. (2017). Changing settlement networks in Central and Eastern Europe with special regard to urban networks. In Lux, G., & Horváth, Gy. (Eds.), The Routledge Handbook to Regional Development in Central and Eastern Europe (pp. 123-140). Go to original source...
    17. Hardi, T. (2005). Határon átnyúló ingázás, munkavállalás az osztrák-magyar határtérségben. Tér és Társadalom, 2, 65-81. Go to original source...
    18. Hardi, T. (2007). A Széchenyi István Egyetem vonzáskörzete. In Lados, M., & Rechnitzer, J. (Eds.), Egyetem a régióért (pp. 93-112). Pécs-Győr: MTA Regionális Kutatások Központja.
    19. Hardi, T. (2014). Az ingázás térbeli jellegzetességeinek változása az Észak-Dunántúlon, különös tekintettel Győr munkaügyi vonzáskörzetére. In Lados, M. (Ed.): A gazdaságszerkezet és vonzáskörzet alakulása (pp. 49-69). "A győri járműipari körzet, mint a térségi fejlesztés új iránya és eszköze" c. kutatás monográfiái 5. Győr: Universtitas-Győr Nonprofit Kft.
    20. Kiss, J., & Bajmócy, P. (2001). Városi funkciójú központok és elméleti vonzáskörzeteik az Alföldön. Tér és Társadalom, 1, pp. 65-89. Go to original source...
    21. Kiss, J. P., & Szalkai, G. (2014). A foglalkoztatás területi koncentrációjának változásai Magyarországon a népszámlálások ingázási adatai alapján, 1990-2011. Területi Statisztika, 5, 415-447.
    22. Koppány, K., Kovács, N., & Szabó D. R. (2014). Város és vonzáskörzete: gazdasági kapcsolatrendszer és növekedés Vázlat a győri járműipari körzet regionális makromodelljének kidolgozásához. Tér és Társadalom, 2, 1-31. Go to original source...
    23. Kovács, Z. (2017). Városok és urbanizációs kihívások Magyarországon. Magyar Tudomány, 3, 302-310.
    24. Kozma, G. (1998). A gazdasági élet szereplőinek térbeli preferenciái. Falu-Város-Régió, 5, 7-14.
    25. Kozman, G., & Molnárn, E. (2018). The role of industrial parks in the economic development of Debrecen. Tér Gazdaság Ember, 4, 35-49.
    26. HCSO (2014). Magyarország településhálózata I. Agglomerációk, településegyüttesek. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
    27. HCSO (2014). Regional Atlas - Other territorial delimitations. In http://www.ksh.hu/regionalatlas_other_territorial_delimitations(Downloaded:2020.09.30.)
    28. Koós, B. (2007). A szuburbanizációs folyamat a magyar gazdaságban. Közgazdasági Szemle, 4, 334-349.
    29. Kuttor, D., & Péter, Zs. (2016). Changing Position and Catchment Area of the University of Miskolc, Faculty of Economics. Deturope, 3, 124-137. Go to original source...
    30. Molnár, E., Dézsi, Gy., Lengyel, I. M., & Kozma, G. (2018). Vidéki nagyvárosaink gazdaságának összehasonlító elemzése. Területi Statisztika, 6, 610-637. Go to original source...
    31. Nagy, G. (1996). A gravitációs modell alkalmazási lehetőségei a településen belüli mozgások tanulmányozására. Tér és Társadalom, 2-3, 149-156. Go to original source...
    32. Nagy, G. (2011). A gravitációs modell felhasználásának lehetőségei a várostérségek lehatárolásában. Területi Statisztika, 6, 656-673.
    33. Nagy, R. (1988). Szolnok város vonzásviszonyai (1949-1980). Alföldi Tanulmányok, 12, 219-236.
    34. Nemes Nagy, J., & Piros, Gy. (1984). Térbeli népesség- és anyagáramlások vizsgálata gravitációs modellel. Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazási lehetőségei a területi kutatásokban. (Földrajzi Tanulmányok, 19). Budapest: Akadémiai Kiadó.
    35. Papp, A. (1981). Debrecen vonzáskörzete. Alföldi Tanulmányok, 5, 177-204.
    36. Pénzes, J., Molnár, E., & Pálóczi, G. (2014). Helyi munkaerő-piaci vonzáskörzetek az ezredforduló utáni Magyarországon. Területi Statisztika, 5, 474-490.
    37. Pálóczi, G., Pénzes, J., Hurbánek, P., Halás, M., & Klapka P. (2016). Attempts to delineate functional regions in Hungary based on commuting data. Regional Statistics, 1, 23-41. Go to original source...
    38. Rácz, Sz. (2019). Development Processes of Regional Centres in Central and Southeast Europe - From State Socialism to Dependent Market Economies. Deturope, 2, 92-100. Go to original source...
    39. Rechnitzer, J., Páthy, Á., & Berkes, J. (2014). A magyar városhálózat stabilitása és változása. Tér és Társadalom, 2, 105-127. Go to original source...
    40. Rechnitzer, J., Csizmadia, Z., & Grosz, A. (2004). A magyar városhálózat tudásalapú megújító képessége az ezredfordulón. Tér és Társadalom, 2, 117-156. Go to original source...
    41. Reilly, W. J. (1929). Methods for the Study of Retail Relationships. University of Texas Bulletin, No. 2944.
    42. Salamin, G., Radvánszki, Á., Nagy, A. (2008). A magyar településhálózat helyzete: értékelés. Falu Város Régió, 3, 6-26.
    43. Sikos, T. T. (Ed.) (1984). Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazási lehetőségei a területi kutatásban (Földrajzi Tanulmányok 19). Budapest: Akadémiai Kiadó.
    44. Süli-Zakar, I. (1996). A régió: földrajzi integráció. In Süli-Zakar, I. (Ed.), A terület- és településfejlesztés alapjai (pp. 139-159). Budapest-Pécs: Dialóg Campus.
    45. Sütő, A. (2008). Város és vidéke rendszerek és típusaik Magyarországon. Falu-Város-Régió, 3, 51-64.
    46. Szabó, P. (1998). A napi ingázás kérdésköre a kilencvenes években Magyarországon. Tér és társadalom, 4, 69-89. Go to original source...
    47. Szalkai, G. (2010). Várostérségek lehatárolása a közúti forgalom nagysága alapján a magyar határok mentén. Tér és Társadalom, 4, 161-184. Go to original source...
    48. Tóth, G., & Nagy, Z. (2013). Eltérő vagy azonos fejlődési pályák? A hazai nagyvárások és térségek összehasonlító vizsgálata. Területi Statisztika, 6, 593-612.
    49. Tóth, G. (2014). Az agglomerációk, településegyüttesek lehatárolásának eredményei. Területi Statisztika, 3, 289-299.
    50. Vadász, I. (1981). Tiszafüred vonzáskörzete (Studia Geographica, 4). Debrecen: KLTE Földrajzi Intézet.

    This is an open access article distributed under the terms of the Creative Commons Attribution 4.0 International License (CC BY 4.0), which permits use, distribution, and reproduction in any medium, provided the original publication is properly cited. No use, distribution or reproduction is permitted which does not comply with these terms.


    Return to the content