DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism 2016, 8(2):73-87 | DOI: 10.32725/det.2016.016

A globalizáció és a kohéziós politika hatása Magyarországon a 2014-2020-as időszakban

Csaba Sarudia, Péter Bertalanb
a professzor emeritus, Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár
b egyetemi docens, tanszékvezető, Kaposvári Egyetem, Pedagógiai Kar, Kaposvár

A 2014-2020-as uniós költségvetés szerint a kohéziós politika 325 milliárd eurót ruház be az Európai Unió tagállamaiba, annak érdekében, hogy megvalósulhassanak a növekedéssel és munkahelyteremtéssel kapcsolatos célkitűzések és kezelni lehessen az éghajlatváltozás, az energiafüggőség valamint a társadalmi kirekesztettség okozta kihívásokat. A kohéziós politika stratégiai célkitűzései közül kiemelendő az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, és az a 11 tematikus célkitűzés, melynek teljesítése minden tagállamra nézve kötelező. Az uniós célok átültetésének sablon szerinti előírása azonban nehezíti a nemzeti célok érvényesítését, a hazai fejlesztési tervekben való megjelenítését. Gondot jelent az is, hogy a célok között nem szerepelnek kifejezetten területi jellegűek. Az új költségvetési ciklusban bekövetkezett legfontosabb változások az igénybe vehető támogatások csökkentésére, a forrás- és tematikus koncentráció erősítésére, az eredmények mérésének szigorítására, valamint a forráshoz-jutási feltételek megnehezítésére vonatkoznak. Az új uniós szabályokhoz igazodik a magyar Széchenyi 2020 fejlesztési terv célrendszere is, amely az Európa 2020 stratégia célértékeit követi és fenntartható, magas hozzáadott értékű termelést, foglalkoztatás bővítést, és gazdasági növekedést előmozdító nemzeti célokat fogalmaz meg. A terv 8 kohéziós operatív programja a nemzeti önrésszel együtt 25, 297 milliárd euró felhasználását irányozza elő, melynek 60 százaléka gazdaságfejlesztési célokat szolgál. Kiemelt szerepet kap a tervben a terület-és településfejlesztés, a környezetvédelem és energiahatékonyság, valamint a közlekedés és a humán erőforrás fejlesztése. Írásunkban a kohéziós politika változásaival, új stratégiájával és a Széchenyi 2020 fejlesztési tervvel foglalkozunk. Értékeljük az önkormányzatokat érintő fejlesztési lehetőségeket, a források decentralizációját és az új területi integrációs eszközöket. Magyarország a 2014-ben kezdődő hét éves időszakban is teljesíti az uniós előírásokat és követelményeket, és a támogatások tekintetében az egyik legkedvezőbb nettó pozíciót foglalja el a 28 tagország ragsorában.

Keywords: Európa 2020, Széchenyi 2020

Globalisation and the Effect of the Cohesion Policy in Hungary in 2014-2020

Globalisation entails social, political, technological, environmental and cultural cross-border exchange and links, which connect individuals, communities and governments, all over the world. Major environmental problems, such as air pollution, deforestation, the hole in the ozone layer and global warming, have to be solved, because they affect everyone living on earth. Saving ecosystems through the conservation of non-renewable energy sources and the preservation of natural habitats is of primary importance, as well. According to the EU budget for 2014-2020 the cohesion policy invests 325 billion euros in member states in order to be able to accomplish the aims related to growth and the creation of workplaces and deal with the challenges of climate change, energy dependency and social exclusion. The smart, sustainable and inclusive growth should be highlighted from the strategic objectives of cohesion policy and the 11 thematic objectives, the accomplishment of which is compulsory for all the member states. The template requirement of the implementation of EU goals makes it difficult to enforce national aims and their representation in development plans. Another problem is that among the goals there are no specifically regional ones. The most important regulatory changes in the new budget cycle refer to the reduction of utilizable funds, strengthening resource and thematic concentration, stricter measurement of results, and making it more difficult to access funds. The system of aims of the Széchenyi 2020 development plan is adjusted to the regulations following the value aims of Europe 2020 strategy and formulates sustainable, high added value production, expansion of employment and national aims promoting economic growth. The 8 cohesion programs including the national contribution envisage the use of 25297 billion euros, the 60 percent of which serves the goals of economic development. Priority is given to regional and municipal development, environmental and energy efficiency, traffic and human resource development. In the paper we deal with the changes and strategy of cohesion policy and the Széchenyi 2020 development plan. We evaluate the development possibilities regarding self-governments, the decentralization of funds and new regional integration tools. Hungary meets the EU requirements in the 7 year period starting in 2014, and takes one of the most advantageous net positions in the ranking of EU 28.

Keywords: Europe 2020, Széchenyi 2020

Published: July 31, 2016  Show citation

ACS AIP APA ASA Harvard Chicago Chicago Notes IEEE ISO690 MLA NLM Turabian Vancouver
Sarudi, C., & Bertalan, P. (2016). Globalisation and the Effect of the Cohesion Policy in Hungary in 2014-2020. DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism8(2), 73-87. doi: 10.32725/det.2016.016
Download citation

References

  1. ASZ (2015). Tanulmány a 2007-2013 évi költségvetési időszakban Magyarország részére juttatott közösségi támogatások összefoglaló bemutatásáról, értékeléséről. Állami Számvevőszék. Budapest, 2015. augusztus
  2. Banai P. B., Novotny G. (2012). Makrogazdasági feltételrendszer - azonos mérce? Szempontok az Európai Bizottság javaslatának értékeléséhez. Európai Tükör, 1., 98-107.
  3. Európa 2020 (2010). Az Európa 2020 stratégiai célkitűzései. http://ec.europa.eu/europe2020/europe-2020-in-a-nutshell/targets/index_hu.htm (Letöltés: 2015. november 17.)
  4. Európai Bizottság (2010a). Európa 2020. Az Intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája. A Bizottság közleménye. Brüsszel, COM (2010) 2020 végleges
  5. Európai Bizottság (2010b). A gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló ötödik jelenéssel kapcsolatos következtetések: a kohéziós politika jövője. COM (2010) 642/3. http://regionalispolitika.kormany.hu/download/a/1a/00000/5cr_hu.pdf (Letöltés: 2015. november 15.)
  6. Európai Bizottság (2013a). Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013.december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről. Európai Unió Hivatalos Lapja, 2013. december 20. 320-441.
  7. Európai Bizottság (2013b). Az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a "Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe" célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről. Európai Unió Hivatalos Lapja, 2013. december 20.289-302.
  8. Európai Bizottság (2013c). Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről Európai Unió Hivatalos Lapja, 2013. december 20. 470-486.
  9. Hetényi, G. (2013). A többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások eredményei magyar szempontból. Európai Tükör, 1., 46.
  10. Hetényi, G., Modok, B.(2012). A capping, mint a legfőbb magyar probléma. Európai Tükör, 1., 89-97.
  11. ITI (2013). Háttéranyag az integrált területi beruházások tervezéséhez. Central European Service for Cross-Border Initiative http://www.istergranum.hu/eloterjesztesek/munkacsoport_logisztikai_ovezet/hatteranyag_itb.pdf (Letöltés: 2015. november 26.)
  12. Juhász, T. (2012). Kohéziós Politika - alamizsna helyett befektetés? Európai Tükör, 1., 59-72.
  13. Lisszaboni szerződés (2009). Európai Unió Hivatalos Lapja. 2007/C306/01
  14. OFTK (2014). 1/2014. (I. 3.) OGY határozat a Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról. Magyar Közlöny, 1. sz. 2014. január 3.
  15. Ódor, B., Sinka, L. (2014). Magyar Európa-politika 2010-2014: kihívások és eredmények. Európai Tükör, 1. 7-8.
  16. PM (2013). A Kormány 1114/2013. (III. 8) Korm. határozata a 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó Partnerségi Megállapodás célrendszeréről. Magyar Közlöny 2013. 40. sz. 2013. március 8.
  17. PM (2014). Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra. Miniszterelnökség, Budapest, 2014. augusztus 15.

This is an open access article distributed under the terms of the Creative Commons Attribution 4.0 International License (CC BY 4.0), which permits use, distribution, and reproduction in any medium, provided the original publication is properly cited. No use, distribution or reproduction is permitted which does not comply with these terms.