DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism 2017, 9(1):5-25 | DOI: 10.32725/det.2017.002
Magyarországon a foglalkoztatáspolitika 2010-től kezdődően merőben új alapokra helyeződött át az 1998 és 2002 közötti időszakhoz képest. Az országgyűlési választások után új struktúrában kezdett hozzá a az újonnan megalakuló kormányzati kabinet a szakképzés és a foglalkoztatáspolitika átalakításához. Adeklarált cél az volt, hogy 10 éven belül, vagyis 2020-ra Magyarországon a foglalkoztatottak száma elérje a 4,7 millió főt.
Az országos munkaerőpiacon belül azonban vannak olyan térségek, amelyek egyedi munkaerő felvevő piacként jelennek meg és egyedi feltételekkel foglalkoztatják a munkaképes lakosságot. Ilyen térség az ország második legnagyobb idegenforgalmi desztinációja, a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet. A 179 településből álló térség munkaerő igényének többsége a közvetlen Balaton-parttal rendelkező 43 településen jelenik meg szezonális jelleggel az általában májustól szeptemberig működő vendéglátó, illetve idegenforgalmi egységeknél. Viszont az elmúlt években többször hallhatjuk, hogy a vendéglátósok nem találnak munkaerőt, hozzátéve, hogy már a szakképzettség nem is elvárás, hiszen a szakemberek ebben az ágazatban is előszeretettel használják ki az Európai Unió adta szabad munkaerő mozgás lehetőségét és mennek el dolgozni külföldre, főleg az Ausztriába téli szezonokba üzemelő síparadicsomokba, illetve Londonba, ahol egész éves állást találnak, amivel a hazai fizetés többszörösét kereshetik meg. A vendéglátáson kívüli ágazatokban a Balaton térségében is hasonló mutatókat láthatunk, mint az országban más helyütt. Azonban fontos kiemelni, hogy az idegenforgalom munkaerőpiaca igen átformálja a régió munkaerőpiaci viszonyait. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a régió partközeli településein 2011-ben hogyan alakultak a foglalkoztatási mutatók, és ezek mekkora jövedelem generálására tették képessé a régiót, A jövedelemtermelő képességet az önkormányzatoknál maradó SZJA alapok, és ezek egy foglalkoztatottra jutó értéke alapján vizsgálom, ez utóbbi lehetőséget teremt a régiómás idegenforgalmi térségekkel való összehasonlítására is.
Since 2010 employment policies shifted greatly compared to the time between 1998 and 2002. After the elections the new government started to revise the policies concerning education and employment. The goal was to raise the number of employed people in Hungary to 4.7 million by the year 2020. In the national labour market there are areas that are unique and employ labour under special circumstances. Such an area is the Lake Balaton Resort Area, the 2nd largest tourist destination in Hungary. The Lake Balaton Resort Area consists of 179 settlements but most of its workforce comes from 43 settlements which have direct access to Lake Balaton. Most of the jobs are seasonal, lasting from May to September. Nowadays we hear from entrepreneurs that they are unable to find workers even though qualifications are not required anymore, because many skilled workers use the opportunities provided by the European Union, and go abroad to work, the primary target being Austria where they work in ski resorts during the winter, or London, where they can find full time jobs and earn wages 5 times that in Hungary. This is the case for the whole region of Balaton even outside the tourism sector. It is important to underline that the labour market in tourism influences the employment situation in all sectors of the region. In this paper I wish to examine how employment rates changed in the lakeshore settlements of the region in 2011, and how much income was generated by tourism employment around the lake. I examine the income generating capacity by the share of personal income tax that local government kept for themselves, and by the value of the income tax per employee, this latter indicator allowing the comparison of the Lake Balaton area to other tourism destinations in Hungary.
Published: March 31, 2017 Show citation
| ACS | AIP | APA | ASA | Harvard | Chicago | Chicago Notes | IEEE | ISO690 | MLA | NLM | Turabian | Vancouver |
This is an open access article distributed under the terms of the Creative Commons Attribution 4.0 International License (CC BY 4.0), which permits use, distribution, and reproduction in any medium, provided the original publication is properly cited. No use, distribution or reproduction is permitted which does not comply with these terms.
