DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism 2019, 11(2):169-184 | DOI: 10.32725/det.2019.021

Veszprém megye településeinek társadalmi és gazdasági fejlettsége

Tamás Molnára, Katalin Molnár-Barnab
a University of Pannonia, Institute of Business, Department of Business Economics, H-8200, Veszprém, Egyetem street 10
b University of Pannonia, Institute of Business, Department of Accountancy and Controlling, H-8200, Veszprém, Egyetem street 10

A magyar társadalmi és gazdasági életben a rendszerváltás óta markáns változások történtek. A már addig is jelentős - országon belüli - különbségek tovább nőttek. Ez azonban nemcsak Magyarországra jellemző, hanem az Európai Unióban is természetes jelenség. A különbségek azonban nem csak a régiók között, hanem a régiókon belül, a megyék szintjén, sőt a megyéken belül is jelentkeznek. A tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy településszinten vizsgálják meg Veszprém megyében a fejlettségbeli különbségek alakulását. A települések fejlettségét mérő úgynevezett Komplex Fejlettségi Mutató segítségével település fejlettségi sorrend került megállapításra. A 10 legfejlettebb település közül hat található a Balaton parton, egy tartozik a háttértelepülések kategóriájába (Óbudavár), valamint három egyéb település (Veszprém, Pápa, Megyer) lelhető még fel. A rangsor végén szereplő települések esetében nem találunk Balaton-parti települést, háttértelepülések közül is csak kettő található a listán (Barnag és Uzsa), a többi pedig az egyéb települések kategóriájába tartozik. A part menti települések, háttértelepülések, illetve egyéb települések közötti gazdasági fejlettségi különbséget az ANOVA vizsgálatok alapján szignifikánsnak tekinthetjük. Ez alapján kimondhatjuk, hogy a part mentén elhelyezkedő települések számítanak a legfejlettebbeknek Veszprém megyében.

Keywords: társadalmi fejlettség, gazdasági fejlettség, Veszprém megye

Social and Economic Development of Settlements of Veszprém County

In Hungary, there have been strong changes in economic and social life since the change of regime. The significant differences within the country have further increased. However, this is not typical only for Hungary but also for the EU. However, there are differences not only between the regions but also at county level and even within the counties. The study shows the development differences in Veszprém County at settlement level. With the help of the so-called Complex Development Indicator the development order of settlements was established. Six of the ten most developed settlements are located on the shore of Lake Balaton, one of them belongs to the category of background settlements (Óbudavár), and there are also three other settlements (Veszprém, Pápa, Megyer). At the end of the ranking, there is no Lake Balaton settlement. Besides that only two backround settlements (Barnag and Uzsa) can be found at the end of the list. The other lagging settlements belong to the category of other settlements. Differences between the settlements located on the shore of Lake Balaton, background settlements and other settlements is significant on the basis of ANOVA analysis. According to the results, Lake Balaton settlements are the most developed in Veszprém County.

Keywords: social development, economic development, Veszprém county

Published: July 31, 2019  Show citation

ACS AIP APA ASA Harvard Chicago Chicago Notes IEEE ISO690 MLA NLM Turabian Vancouver
Molnár, T., & Molnár-Barna, K. (2019). Social and Economic Development of Settlements of Veszprém County. DETUROPE - The Central European Journal of Regional Development and Tourism, 11(2), 169-184. doi: 10.32725/det.2019.021
Share...
Download citation
  • BibTeX (.bib)
  • Bookends (.ris)
  • EasyBib (.ris)
  • EndNote (.enw)
  • EndNote 8 (.xml)
  • ISI WoS (.isi)
  • Medlars (.medlars)
  • Mendeley (.ris)
  • MODS (.xml)
  • Papers (.ris)
  • RefWorks (.txt)
  • RefManager (.ris)
  • RIS (.ris)
  • MS Word (.xml)
  • Zotero (.ris)
    • Open full article

    References

    1. Bitáné, Bíró B., & Molnárné Barna, K. (2013). Az innováció alapjai. Nagy M. Z. (szerk.) Innovációs elemek az élelmiszertudomány területén: Felsőoktatási tananyag. Kaposvári Egyetem, 15-30.
    2. Dabóczi, K. (1998): A mérhető balgaság, avagy miért nincs olaj a közgazdaságtan lámpásában? Kovász, II/2, 32-57.
    3. Dániel, Z. A. (2016). Az Uniós vissza nem térítendő források hatása a gazdaságilag hátrányos régiók vállalkozásainak konvergenciájára. Comitatus, Önkormányzati Szemle 26:(221), 21-32.
    4. Dorgai, L. (2010). Vidék- és területfejlesztés 2. A területi-térségi különbségek kialakulása és jellemzői. Nyugat-magyarországi Egyetem, http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_VTEF2/ch01s02.html
    5. Enyedi, G. (1996). Regionális folyamatok Magyarországon az átmenet időszakában. Ember-település-régió sorozat, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, 138.
    6. Gáspár, T. (2013). A társadalmi-gazdasági fejlettség mérési rendszere. Statisztikai szemle 91/1, 77-92.
    7. Hoover, E. (1941). Interstate redistrubution of population, 1850-1940. Journal of Economic History. 1: 199-205. Cambridge University Press, 199-205. Go to original source...
    8. Horváth, G. (2005). Az uniós tag Magyarország új kohéziós politikájának alapkérdései. Sorsfordító esztendő. A 42. Közgazdász-Vándorgyűlés előadásai, TAS-11 Kft, 408-416.
    9. KSH (2015). Módszertani megjegyzések - Nemzeti számlák. https://www.ksh.hu/thm/nemzeti_szamlak_modszertan.pdf
    10. Lengyel, I. (2010). Regionális gazdaságfejlesztés. Versenyképesség, klaszterek és alulról szerveződő stratégiák. Akadémiai Kiadó, 386.
    11. Lengyel, I, & Rechnitzer, J. (2004): Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus Kiadó, 391.
    12. Lóránd, B. (2009). Konvergencia és fejlesztéspolitika az Európai Unióban és Magyarországon. Doktori disszertáció, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, 38-45.
    13. Lukovics, M. (2006). A magyar megyék és a főváros versenyképességének empirikus vizsgálata. Területi Statisztika, 9/2, 148-166.
    14. MKIK GVI (2014). Fejlődő és leszakadó járások. Magyarország társadalmi-gazdasági profilja 2014/6. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, http://old.gvi.hu/data/papers/regio_2013_elemzes_140804_.pdf
    15. Molnár, T. (2015). Empirikus területi kutatások. Akadémiai Kiadó, 207.
    16. Molnár, T. (2001). Társadalmi,- gazdasági struktúrák regionális jellemzői a Nyugat-Dunántúlon. Doktori értekezés, Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdasági Kar, 160.
    17. MTA-RKK (2002). Régiók Európája, az Európai Unió regionális politikája. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma
    18. Nemes-Nagy, J. (2005). Regionális elemzési módszerek (szerkesztő és társszerző) Regionális Tudományi Tanulmányok; 11. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék - MTA-ELTE Regionális Tudományi Kutatócsoport, 284.
    19. Pénzes, J. (2007). A területi jövedelemegyenlőtlenségek alakulása az észak-alföldi régióban. Területi statisztika 10. (47)/4, 358-379.
    20. Péter, E., Németh K., Molnár T., & Molnárné Barna K. (2015). Challenges and their possible solutions in the everchanging Lake Balaton Region. DETUROPE: Central European Journal of Tourism and Regional Development 7:(3), 50-65. Go to original source...
    21. Pitti, Z. (2008). Gazdasági folyamatok nagyban és kicsiben. In: Gazsó F. et al. (2008): Társadalmi zárványok. Budapest, MTA Politika Tudományok Intézete, 33-80.
    22. Rechnitzer, J. (2016). A jövő terei, a tér jövője. Magyar Tudomány http://www.matud.iif.hu/2016/08/05.htm
    23. Rechnitzer, J. (2000). Területi politika a csatlakozás előtt. Farkas B. & Lengyel I. (szerk): Versenyképesség-regionális versenyképesség. SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei. JATEPress, Szeged, 13-24.
    24. Rechnitzer, J., & Smahó, M. (2011). Területi Politika. Akadémiai Kiadó, Közép-európai közlemények, (5) 3-4, 245-249.
    25. Regional Policy (2014). European Union. https://europa.eu/european-union/file/1401/download_en?token=PYjCF8r4
    26. Sánta, É., Szakálné Kanó, I., & Lengyel, I. (2015). Csökkennek az iskolázottság területi egyenlőtlenségei? A felsőfokú végzettségűek területi eloszlása a népszámlálások adatai alapján, 1990-2011 Területi statisztika. 55/6, 541-555.
    27. Nemes Nagy, J. (2009). Terek, helyek, régiók. A regionális tudomány alapjai. Akadémiai Kiadó, 350.
    28. Nemzetgazdasági Minisztérium, Gazdaságtervezésért és Versenyképességért Felelős Helyettes Államtitkárság, (2015). A Közép-magyarországi régió esetleges kettéválasztásának lehetőségéről szóló vizsgálat. Készült az Nemzetgazdasági Minisztérium, Gazdaságtervezésért és Versenyképességért Felelős Helyettes Államtitkárságán a Közép-magyarországi régió esetleges kettéválasztásának lehetőségéről szóló 1011/2013. (I. 16.) Kormányhatározat alapján.
    29. Molnár, T., & Barna, K. (2004). Területi statisztikai elemzési módszerek, Agroinform Kiadó, 120.
    30. Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (2014): Készítette a Miniszterelnökség a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal közreműködésével, https://www.palyazat.gov.hu/download.php?objectId=52032
    31. VÁTI (2002). Területfejlesztés Magyarországon. A területfejlesztés feladatai a XXI. század első éveiben. Városépítési Tudományos és Tervező Intézet, http://www.terport.hu/webfm_send/286
    32. KSH (2016). STADAT táblák http://www.ksh.hu/stadat
    33. 2013. Évi CCXVI. Törvény: 2013. Évi CCXVI. Törvény a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. Évi XXI. Törvény módosításáról. Magyar Közlöny; 2013. évi 208. szám, 84575-84583.
    34. 2000. Évi CXII. Törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról
    35. 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről

    This is an open access article distributed under the terms of the Creative Commons Attribution 4.0 International License (CC BY 4.0), which permits use, distribution, and reproduction in any medium, provided the original publication is properly cited. No use, distribution or reproduction is permitted which does not comply with these terms.


    Return to the content